Fülöp Botond egy interjúban rántotta le a leplet azokról a közjogi lépésekről, amelyek a rendszerváltás árnyékában zajlanak. A nyilatkozat olyan összefüggésekre világít rá a színfalak mögött, amelyek alapjaiban rengethetik meg a vezetők pozícióit. Orbán Viktor hatalmának bástyái a formális intézményrendszer mögé bújva működtek a ciklusokban. A pozíciókban ülő vezetők eltávolítása körüli késlekedés lépéskényszerhez vezetett a színfalak mögött. A legfőbb ügyész és a Kúria elnökének státusza körüli vita rámutatott a gépezet hibáira. A törvényhozási folyamat sebessége miatt többen felemelték a hangjukat, de a háttérben zajló egyeztetések olyan terveket rejtenek, amelyek teljesen átírják a forgatókönyvet.
Fülöp Botond a rendszerváltó klauzula bevezetésében látja a kiutat
A jogász rámutatott, hogy a keretek között egy átmeneti rendelkezéssel ki lehetett volna iktatni az előző rendszer tisztségviselőit. A mechanizmus alkalmazása egy csapásra megszüntette volna a lojális szereplők megbízatását, elindítva egy láncreakciót az államigazgatásban. A bírói függetlenség kérdése a közigazgatási ügyszakokban került a fókuszba. „A Kúriának például most olyan elnöke van, aki soha nem volt ítélkező bíró, és 2 törvényt kellett módosítani a megválasztása érdekében” – mondta a lapnak Fülöp Botond. A helyzet rendezése körüli bizonytalanság olyan feszültséget generál, ami percek alatt robbanhat a bíróságokon.
Orbán Viktor számára a konvojügy hozhatja el a bukást
Az elszámoltatási hullám a szinteket is elérheti, amint az igazságszolgáltatás elkezdi vizsgálni az eseteket. Az ukrán pénzszállítókhoz köthető konvojügy olyan részleteket tartalmaz, amelyek egyenesen a miniszterelnökhöz vezetnek, megnyitva egy aktát.
Kapcsolódó cikk
Az akciók elrendelőinek felkutatása jelenleg is zajlik a hatóságoknál. A vagyonvisszaszerzés lehetősége adott a szervek számára, de az időfaktor szerepet játszik abban, hogy a szálak hova futnak ki a nyomozás során.
Az alkotmányos átalakítások részeként a tervek között szerepel a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatal létrehozása, valamint a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése és a főispáni poszt megszüntetése is.
Az alkotmányozás folyamatában való részvétel egy olyan feladat, amely időben képes biztosítani a jogállam fennmaradását. A hatalmi fékek és ellensúlyok rendszerének újraépítése elkezdődött, és a szereplők tudják, hogy az események végleg megpecsételik a szervezet sorsát.
Kapcsolódó cikk