Több nemzetközileg is elismert szegedi kutatócsoport közös munkája hozott eredményt
A különböző szilárd-gáz, szilárd-folyadék vagy szilárd-szilárd határfelületen bekövetkező töltésátmenetek számos különféle ipari technológia alapját képezik. A szenzorika, a napelemek, a tüzelőanyagok elektrokémiai előállítása vagy a fotokatalízis közös pontja a határfelületen keresztül megvalósuló elektronátmenet. E folyamatok gyakorlati hasznosítása érdekében nagy felülettel rendelkező, nanostrukturált funkcionális anyagokra van szükség.
Ilyen nagy felület teszi lehetővé, hogy kis helyen, gyakorlati szempontból is értékelhető töltésátmenet legyen elérhető, amely megalapozza ezen anyagok alkalmazását. A 791 millió forintos költségvetéssel megvalósuló projektben az egyetem különböző tudományterületeken tevékenykedő, nemzetközileg is elismert kutatócsoportjai működtek együtt.
Akár a megújuló energiaforrások hasznosítását is segítheti majd a szegedi kutatók funkcionális anyaga
Mint Kónya Zoltán, az SZTE Alkalmazott és Környezeti Kémiai Tanszékének vezetője kifejtette, a közös gondolkodás eredményeképpen létrejött interdiszciplináris kutatási program különböző funkcionális összetett anyagok tervezett szintézisét és modellreakciókban mutatott alkalmazását vizsgálta olyan kurrens tématerületeken, mint a megújuló energiaforrások kiaknázása és tárolása, valamint a környezeti szennyezők detektálása és ártalmatlanítása.
Janáky Csaba, az egyik alprojekt vezető kutatója hangsúlyozta: a munka során beigazolódott, hogy mind energetikai, mind szenzorikai alkalmazásokban előnyt élvezhetnek az olyan összetett anyagok, amelyek egyes komponensei egy-egy meghatározott funkcióért felelősek. Ezek az új anyagok például a napenergia-tárolási folyamatokban vagy környezeti szennyezők kimutatásában és ártalmatlanításában lehetnek az eddigieknél hatékonyabban alkalmazhatók.
A 2016 őszétől idén nyárig tartó projekt kutatási eredményeinek bemutatásaként több mint 75 kiemelkedő minőségű publikáció jelent meg, 24 nemzetközi és tíz hazai együttműködés indult el vagy erősödött meg. 24 PhD-hallgató szerezte meg doktori fokozatát. A projektnek köszönhetően számos hiánypótló eszközt beszerzett a szegedi egyetem, ionkromatográfot, pásztázó elektronmikroszkópot, Raman-mikroszkópot és egy nemzetközi szinten is kiemelkedő egyedi felületi fotofeszültség-spektroszkópiás berendezést.
Szintén szegedi kutatók nevéhez fűződik az agysejtek élettani működésének vizsgálatára kidolgozott forradalmi módszer kifejlesztése, amely az Alzheimer-kór vagy a Parkinson-kór korai diagnosztikát segítheti.
Karikó Katalin biokémikust 36 évvel ezelőtt kilökte magából Szeged, ma díszpolgára lett
A polgármester kiváló tudósnak és kutatónak nevezte Karikó Katalint, aki az emberiségnek reményt adott a világjárvány idején.
