Húsz év, hét művész és huszonnyolc alkotás adta a Godot Galéria jubileumi kiállításának apropóját. Az 1999-ben a Madách téren nyílt galéria azóta átköltözött a Bartók Béla útra, és nem mellesleg a budapesti művészeti élet egyik meghatározó színhelye lett. A kerek évforduló alkalmából igazi kortárs képzőművészeti sztárparádéval várják a látogatókat.

Miniéletművek 4 képben

Hirdetés

Ünnepi év tehát ez a Godot életében. És hogyan is lehetne szebben megünnepelni egy galéria jubileumát, mint azzal, hogy büszke szülőként mutatja be aktuálisan foglalkoztatott művészeit?

Most, majdnem napra pontosan a 20 évvel ezelőtti nyitás után A Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállításán azon alkotóik munkái láthatók, akikkel jelenleg együtt dolgoznak.

Afféle miniéletmű-kiállítás ez, mely a művészek legfontosabb periódusaiból kiválasztott négy-négy munkát veszi sorra. Olyan nevek művei láthatóak egy csokorba gyűjtve, mint Bukta Imre, drMáriás, feLugossy László, Gaál József, Nagy Kriszta, Szikora Tamás vagy Ujházi Péter. Az egymás mellett kiállított eltérő műfajokat a Godot Galériára is jellemző újító szemlélet, bátorság, groteszk humor és irónia köti össze.

Munkácsy-díjasok sorakozója

Mind a hét kiállító művész formabontó a magyar festészetben. Ujházi Péter a műveiben nem ragadt meg a papír-vászon vonalon. Festményein túl kerámiaszobrok, kollázsok formájában is alkot. Absztrakt, mégis figurális képein hétköznapi jelenetek elevenednek meg. A Hol van? (2008) című festmény játékosságát a két, földön álló figura közötti párbeszéd adja. A befogadót bennfentesként kezeli Ujházi, csak vele tudatja, hova bújt az alak, akit keresnek.

feLugossy László: Mentőöv (1998) / Fotó: Godot Galéria hivatalos weboldala

A 2012-ben elhunyt Szikora Tamás védjegyévé vált doboz motívum szinte végigkísérte munkásságát. A Lábas doboz – tanulmány (1987), az Egy doboz Rembrandtnak (1993) és a Négy doboz indiai háttérrel (2007) sorra villantja fel, hogyan változott Szikora viszonya ehhez a statikus elemhez. Miként vált világosabbá és lazult fel a tér a dobozok körül.

feLugossy László nevére nemcsak a képzőművészet kedvelői kapják fel a fejüket. Színész, zenész, költő, filmrendező, festő – összefoglalva az 1960-as évek magyar undergroundjának egyik kultikus alakja.

A most bemutatott négy alkotása remekül összefoglalja feLugossy sokszínűségét. A szürrealista jegyeket hordozó Állvaalvóval (1972) szemben itt olyan későbbi, neoprimitivista munkáit állították ki, mint a Mentőöv (1998) vagy a James Joyce nőben (1988).

A groteszk báb-szerű portréiról ismert Gaál József elmosódó, elidegenített, mégis emberi arcformái is helyet kaptak a Godot falain. Az Emlékezés a Lipótra – Együgyű (2008) egy sorozat része, melyet az Országos Pszichiátriai Intézet megszüntetése és ennek morális problémája ihletett. A Gaálra jellemző torz figurák vonásaira az elme zavart állapota vetül ki.

Bukta Imre: Kerítés mögött (1998) / Fotó: Kincses Gyula

Az illusztris névsort a mezőgazdasági témát a festészetben új szintre emelő művész, Bukta Imre folytatja. Olyan ikonikus művei láthatók itt, mint a Kerítés mögött (1998) a népi kultúra attribútumaival térben is kiegészített assemblage alkotása vagy a Téli kert nyaksállal (2005). Témáit legtöbbször mezőszemerei gyermekkori emlékei adják. Bár ez igen konkrét inspirációs forrás, Bukta mégis ahhoz tartja magát, hogy alkotásait ne értelmezzék túl. Ne keressenek bennük választ a világ nagy kérdéseire, hanem azok inkább élményt nyújtsanak a befogadónak!

Politikai humor kortársak vásznain

A Munkácsy-díjas névsor mellett a politikai témát feldolgozó intermédia művészek is jelentős szerepet kapnak a falakon. Nagy Kriszta x-T Minta + (2014) című, eredetileg 57 képből álló Orbán-portréiból öt kapott helyet a kiállításon. Emellett látható itt a Jancsó Miklós (2011), mely annak idején nem kis botrányt kavart.

Bár a képet filmrendező barátai születésnapi ajándékként rendelték meg, azt később nem akarták kifizetni, mondván „nem tetszik nekik a festmény”.

Nagy Kriszta 2011-ben végül egy performansz keretében siratta el a mű üres helyét a Godot falain. Majd miután sikerült visszaszereznie, eladta egy barátjának. Most ez is látható a kiállításon.

Nagy Kriszta x-T: Jancsó Miklós (2011) / Fotó: Kincses Gyula

A születésnapi tárlat egyik fénypontja az Orbán Viktor átveszi Európa irányítását az Avignoni kisasszonytól (2018) című festmény. Az ihletet adó alkotáson barcelonai prostituáltak csábítják a befogadót a bordélyházba, drMáriás parafrázisában korunk politikai vezetői bújnak Picasso Avignoni kisasszonyainak testébe. Putyin, Trump, Merkel, Orbán és Netanjahu ebben az értelmezésben maga a szent család. A kompozíció közepén a világpolitika irányítását átvevő kisded szerepében a magyar miniszterelnök áll, mellette anyja és a napkeleti bölcsek.

Mit mondhat el négy alkotás?

Nemcsak a galéria 20. évfordulóját ünnepli ez a tárlat, de a jelentős magyar kortárs alkotóknak is izgalmas retrospektívja A Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállítása. Négy műben összefoglalni egy művész életét lehetetlen, és nem is erre vállalkozik a tárlat. Inkább felvillantja, milyen sokszínű és változatos utat jár be egy alkotó élete során. Legalább ilyen izgalmas utazáson vett részt a Godot Galéria is az 1999-es nyitása óta. Ahogy a megnyitón Szurcsik Benedek fogalmazott:

A galéria mindig is képes volt önmagát, akárcsak egy művész a művein keresztül, újra definiálni úgy, hogy meglévő értékei nem vesztek el. Ennél sokkal jobban értette mindig is a világ természetét.

A Godot Galéria 20 éves jubileumi kiállítása október 12-ig tekinthető meg.

Hirdetés