A védelem később perújítást kért: exhumálást, új szakértői vizsgálatokat és a túsztárgyalóval folytatott beszélgetés felvételének felkutatását indítványozta. A Kúria helybenhagyta az elutasítást, mert az indítvány nem új bizonyítékra, hanem a már vizsgált bizonyítékok más értékelésére épült. A lövés előtti és utáni részletek súlyát egy másik erőszakos ügy kapcsán készült korábbi Contextus-cikkünk is felvetette: a büntetőjogi minősítésben sokszor egyetlen mozzanatnak is döntő helye lehet.
A perújításnál megállt az ügy
Győrköst a Győri Ítélőtábla 2019 decemberében jogerősen életfogytig tartó fegyházra ítélte Pálvölgyi Péter rendőr őrnagy meggyilkolása miatt. A döntés szerint 2016. október 26-án, a bőnyi házánál tartott házkutatás során gépkarabéllyal adott le sorozatot az intézkedő rendőrökre; az egyik lövedék fején találta el Pálvölgyit.
Ugyanaz a lövés, két értelmezés
A JFK – A nyomozás tárgyalótermi jelenetében Jim Garrison ügyész a lövések irányáról és a feltételezett pályákról bemutatott rekonstrukcióval támadja az ügy hivatalos magyarázatát. A jelenet mechanizmusa nem a bizonyíték egyszerű tagadása: ugyanazokból a fizikai részletekből próbál eltérő eseménysort felépíteni. A film ettől még nem teszi automatikusan érvényessé az új változatot, hanem azt mutatja meg, miért válhat döntővé egy szakértői következtetés vagy egy addig másként értékelt nyom.
Kapcsolódó cikk
Szétlőtt lábbal, kórházi ágyon fotózták a rendőgyilkost ámokfutása után
Győrkös esetében a jogerős ítélet ezt a történetet már rögzítette, a védelem pedig évek óta annak egyik alapállítását vitatja: szerintük nem Győrkös fegyveréből érkezett a halálos lövés. A Blikk mostani beszámolója szerint a férfi Strasbourgban a fogvatartási körülményeket és a tisztességes eljáráshoz való jog sérelmét is kifogásolta, de kártérítést nem kapott. A tárgyalótermi lövedékpálya-rekonstrukcióhoz hasonlóan itt is ugyanoda tér vissza a vita: van-e még olyan részlet, amely egy már kimondott ítélet történetét megváltoztathatja.