Hivatalos kizárás az iratokban és a személyes felelősségvállalás
A 6-os karton tanúsága és a lap alján szereplő 07-es kód szerint Gyurgyák aktáját 1978 nyarán lezárták, és a hálózatból nem kizárólag szabotázs miatt vonták ki, hanem formailag saját kérésére zárták ki.
A történész nyilatkozatában nyíltan vállalta a múltbeli történéseket: „Nem akarok mentegetőzni, és borzalmasan dühös vagyok az akkori 19 éves önmagamra, hogy nem láttam át a dolgot és nem tudtam rögtön teljesen nemet mondani. Ennek vállalnom kell a felelősségét, nem bújhatok ki alóla.”
A beszervezés körülményeit felidézve elmondta: „Egy 19 éves vidéki gyerek voltam, azt se tudtam, miről van szó, ez csak lassan, néhány hónap után esett le. Sokáig nem értettem, mit is akarnak valójában, egy pszichológiai csapdába kerültem én is, mint sokan mások is, akiket megpróbáltak beszervezni. Ez a mézesmadzag és a korbács klasszikus esete: egyszerre kecsegtettek külföldi tanulmányutakkal és fenyegettek, hogy ki is zárhatnak az egyetemről. (..,) Soha nem jelentettem senkiről, de borzalmasan bánt a történet, évtizedek óta mardosom magam miatta”.
Gyurgyák János határozott kritikát fogalmazott meg a közzététel módjával kapcsolatban, bírálva, hogy a felület egyetlen nagy halmazban kezeli az aktív ügynököket és azokat, akik ellenálltak.
Az érintett szerint a valódi nyilvánosság helyett méltatlan politikai kompenzáció zajlik, amellyel három és fél évtized mulasztását igyekeznek elfedni anélkül, hogy különválasztanák a vétkeseket az áldozatoktól.
A nyitottaktak.hu adatbázisának élesítése azonban nem csupán az ő személyes történetét bolygatta meg. Patyi András alkotmánybíró iratai mellett más ismert közéleti szereplők aktái is felszínre kerültek.
