Judit tudtán kívül követett el egy hatalmas hibát, amit meg is emlegetett. – Nagyon udvarias kislány akartam lenni, és azt mondtam neki, kezét csókolom, Maca néni. Hát, összedőlt az egész színházi társalgó. Ha én ezt végiggondolom, és valaki 54 évesen azt mondta volna nekem, Juci néni, én is elájultam volna. Pedig nem véletlenül hívtam így, mert a főiskolán a növendékei, akik nagyon szerették, így hívták őt, ezért azt gondoltam, őt így kell szólítani. Bár engem nem tanított. Hosszú idő után, ismételten a társalgóban, nagy tömeg előtt fennhangon, kimérten annyit mondott nekem, engem nem Macának, hanem Máriának – emlékezett vissza már nevetve.