A papíron megindító állatmentési misszióként tálalt hatvanpusztai egzotikus állattartás a gyakorlatban egy dögkút mélyén ért véget. A Mészáros Lőrinchez köthető Vál-völgye Vadásztársaság háza táján állandósult zebrarejtély újabb fejezethez érkezett, miután a hatóságok végre megállapították, mi történt azzal a negyedik csíkos patással, amelynek elhullásáról eddig mélyen hallgattak az érintettek. A történet a megszokott koreográfia szerint alakult: a bürokráciát utólag próbálták összekaparni, a maradványokat pedig gyorsan elhantolták a pusztában – írta a Telex.
A Fejér Vármegyei Kormányhivatal a vizsgálat során arra jutott, hogy a közepesen veszélyes állatnak számító zebra tartására a természetvédelmi hatóság előzetes engedélyét lett volna kötelező megkérni. Ezt a formaságot a vadásztársaság a negyedik zebrára vonatkozóan elmulasztotta. Az illetékesek nem a gondos gazda bejelentéséből, hanem egy jóval későbbi iratból értesültek a tragédiáról. A hatóság tájékoztatása szerint a kormányhivatal az állatról egy, a Vál-völgye Vadásztársaság által 2026. június 24-én megküldött állatorvosi nyilatkozatból értesült, amelyben megjegyzésként szerepelt, hogy az állat 2025 februárjában elhullott. Vagyis a zebrát szinte másfél évig papíron sem létezőként, vagy legalábbis elhallgatott halottként tartották nyilván.
Rejtélyes daganat és dögkút a hatvanpusztai zebrák nyomában
Az időközben lezajlott közigazgatási vizsgálat derített fényt arra, hogy a kilencéves hím zebra a vadásztársaság állítása alapján rosszindulatú daganatos megbetegedés miatt hullott el. A hatóság kénytelen volt beérni a társaság saját bemondásával, a helyszíni boncolás vagy a szakmai vizsgálat lehetősége ugyanis rég elszállt. Az állat maradványait a másik három megfagyott társa sorsához hasonlóan az afrikai sertéspestis miatt kialakított mentesítő gödörbe dobálták be és elásták, ahelyett hogy a tetemet egy hivatalos engedéllyel rendelkező állatimelléktermék-ártalmatlanítónak adták volna át.
A hatóságok a halmozott szabálytalanságokat látva nem tudtak szemet hunyni a történtek felett. Az Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Főosztály élelmiszerlánc-felügyeleti eljárást indított, amiért a tetemet engedély nélkül egy földgödörben tüntették el, ezért 105 ezer forintos bírságot szabtak ki. Ennél némileg érzékenyebb tétel az a 1,6 millió forintos természetvédelmi bírság, amelyet azért kell kifizetnie a társaságnak, mert a csíkos patást engedély nélkül tartották a birtok szomszédságában, és az állat pusztulását sem jelentették be időben a megadott határidőre. Ezzel a hatvanpusztai zebrák miatti eljárássorozat újabb drága számlát termelt ki a tulajdonosoknak. Az ügy előzményeiről korábban a hatvanpusztai zebrák elhullása miatti hatósági eljárásról szóló cikkünkben is beszámoltunk.
Papír nélkül legelő állatok és az elrendelt nyomozás
A most lelepleződött negyedik zebra ügye csak a jéghegy csúcsa a birtok körüli egzotikus állatparkban. Az állatról annyi tudható, hogy 2016 májusában született, de hogy mikor és miként került a vadásztársaság fennhatósága alá, azt jótékony homály fedi. A hivatalos lóútlevelét mindenesetre csak 2025. január 23-án állították ki – alig néhány héttel az előtt, hogy a saját bevallásuk szerint elpusztult volna. A minisztérium korábbi vizsgálatai szerint 2024 és 2026 között összesen tizenhét zebra fordult meg a hatvanpusztai birtok szomszédságában elterülő földeken, de legalább ötről a hatóságoknak semmilyen érdemi információjuk nem volt.
Gajdos László élő környezetért felelős miniszter a nyári helyzetértékelésében kendőzetlenül tárta fel a visszás állapotokat. Elmondása szerint a nyilvántartásokban káosz uralkodott, és az állatok származása több esetben lekövethetetlen volt. Nagy részüknek semmi származási igazolása nincsen, a papírok nagy részét utólag készítették el. A veszélyes állat tartásához kellett volna előre veszélyesállat-tartási engedélyt kérni, ezeket utólag szerezték be, de van olyan állat, amiról egyáltalán nem tudunk, egyáltalán nincs papírja – fogalmazott a miniszter. A hivatalos lónyilvántartó rendszerben elvileg talán tíz állat szerepel, most tíz állat van, tíz felnőtt állat és három szaporulat, ami jól mutatja a papírozás esetlegességét.
A Mészáros-csoporthoz tartozó vadásztársaság korábban azzal védekezett a nyilvánosság előtt, hogy ők csupán leromlott állapotú, mentett egyedek rehabilitációját vállalták magukra. Nyilatkozatukban kifejtették, hogy olyan mentett állatok gondozását vállaltuk, amelyek korábban nagyon rossz, zárt tartási körülmények között voltak, rossz egészségi állapotban, mint például: rossz takarmányozás miatti egészségtelen fizikai állapot, állategészségügyi szűrések hiánya miatti kezeletlen betegségek következtében leromlott állapot, kis mozgásszér miatt rosszul fejlődő vázizmok, gondozás hiánya miatt túlnőtt paták és ebből eredő mozgásszervi problémák. A szép szándékok ellenére az ügyben már a rendőrség is nyomoz veszélyes állat tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése miatt, a büntetőeljárás jelenleg ismeretlen tettes ellen zajlik.
