Magát a miniszterelnököt vonná felelősségre Havas Henrik a volt televíziós karrierjének tönkretételéért
A kiszivárogtatott titkok kapcsán az egykori műsorvezető egyenesen úgy fogalmazott, hogy magát Orbán Viktort kellene megkérdezni arról, miért tették tönkre szegény Csiszár Jenőt a kinevezésekkel és a politikai játszmákkal. Bár a pontos ok-okozati összefüggéseket nem fejtette ki részletesen, a kijelentés világosan utal arra az ellentmondásos útra, amelyet a szórakoztatóiparból a diplomáciába ejtőernyőző konzul bejárt az elmúlt években. A politikai odamondás mellett azonban a nyilatkozat egy meglepően őszinte, sebezhető pontot is érintett az államvizsgák okozta hatalmas pszichológiai teher kapcsán.
Kapcsolódó cikk
A lapnak adott interjúban a megmondóember bevallotta, hogy a felsőoktatási követelmények és az egyetemi évek lezárása őt magát is lelkileg a végletekig megviselte a maga idejében. Visszaemlékezése szerint az élete legelső komoly pánikrohamai is pontosan az államvizsga-időszak felfokozott stresszéhez köthetők, így pontosan tudja, milyen nyomás nehezedik egy fiatal hallgatóra. Ez a fajta emberi esendőség és a diplomával járó szorongás azonban teljesen más színezetet kapott abban a pillanatban, amikor a bérírás konkrét részletei is a felszínre kerültek a Szegedi Tudományegyetemen.
Hámas osztályzatot adott a siralmas feleletre Havas Henrik a bérírási botrány kellős közepén
Az ügy igazi pikantériáját az adja, hogy a diplomamunka benyújtásakor maga a nyilatkozó újságíró volt a hivatalos bíráló tanár a vizsgabizottságban. Egy korábbi műsorban már felidézte azt a kínos vizsgahelyzetet, amikor a jelöltnek fogalma sem volt a saját dolgozata témájáról, és a tanárok előtt teljesen felkészületlennek, laikusnak bizonyult. A siralmas teljesítmény ellenére végül beírt közepes érdemjegy azonban egy olyan folyosói konfrontációhoz vezetett, amely évtizedekkel később robbantotta fel a magyar médiát.
Kapcsolódó cikk
A vizsga után az árnyékíróként dolgozó Bakács Tibor személyesen kérte számon a bírálón, hogy miért csak egy hármast kapott a véleménye szerint kiválóan összerakott szakdolgozat. A tanári válasz kíméletlenül őszinte volt: a hallgató azt sem tudta, miről van szó a papírokon, és laikus volt az egészhez, mire a kritikus csak annyit válaszolt, hogy ez rendben van, de a szöveget valójában ő írta. Ez az utólag beismert egyetemi csalás így már nemcsak egy ifjúkori botlás, hanem a jelenlegi diplomáciai karrier egyik legsebezhetőbb pontjává nőtte ki magát a hazai közvélemény szemében.
„A lapnak adott interjúban a megmondóember bevallotta, hogy a felsőoktatási követelmények és az egyetemi évek lezárása őt magát is lelkileg a végletekig megviselte a maga idejében” – mutatta be az államvizsga okozta pszichológiai terheket a Szeretlek Magyarország.
A 2026-os esztendő nyarának legbizarrabb médiaügye tökéletesen rávilágít arra, hogyan kísértenek a múlt eltitkolt egyezségei a legmagasabb állami pozíciókban is. Míg az egykori bíráló a miniszterelnöki felelősséget firtatja a kollégája karrierjének tönkretétele miatt, a nyilvánosság egy diplomáciai botrány és egy ezerötszáz forintos bérírási tarifa abszurditásán szórakozik. Az igazi kérdés csupán az marad, hogy a milánói főkonzulátus falai között hogyan lehet majd megmagyarázni ezt a kínos fülmonitoros és szakdolgozatos múltat a jövőbeli nemzetközi partnereknek.
Kapcsolódó cikk