A vezetőszár alkalmazásának szigorú törvényi korlátai
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a volt minisztert bilincsben és vezetőszáron kísérték a kecskeméti bíróságra. A kényszerítő eszközök bevetése ugyanakkor nem automatikus döntés a büntetőeljárások során, hanem szigorúan szabályozott eljárásrendhez kötött. Horváth Lóránt szakmai értékelése szerint a magyar jogszabályok kizárólag kivételes biztonsági kockázatok mellett teszik lehetővé a vezetőszár használatát, erőszakmentes bűncselekmények terheltjeinél az ilyen fokú korlátozás nem indokolt.
Az ügyvéd kifejtette, hogy a szökés veszélye, az élet vagy testi épség közvetlen fenyegetettsége, illetve a korábbi fegyveres múlt indokolhatja csupán a mozgásszabadság ilyen szintű korlátozását. Véleménye szerint egy volt kormánytag esetében felmerülő etikai és jogi kérdések mellett a hatósági kényszerítés mértéke sem lehet önkényes; ahogyan korábban egy politikai tisztséget érintő interjúban a volt diplomata fogalmazott a közszolgálati felelősségről: „A hivatali esküben szereplő kötelezettség, hogy „a szolgálati titkot megtartom”, a tisztség megszűnése után is érvényes?”, így az eljárásjogban is egyértelmű normák határozzák meg a jogszerűséget.
A szakértő rámutatott arra is, hogy az épület adottságai vagy az emeleti ablakok miatti kockázatok tehetnék érthetővé a fokozott biztonsági felügyeletet, ám egy földszinti tárgyalóterembe történő bekísérés nem hordoz ilyen veszélyeket. A Kúria korábbi döntései ráadásul kimondták, hogy az indokolatlan bilincselés személyiségi jogot sérthet. A hatósági fellépés hátterében a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészség vizsgálata áll, amely egy 17 milliárd forintos keretösszeg sorsát firtatja.
