Hyross Ferenc: mindenjó
azóta várom, hogy valami más is
meghaljon. mondjuk tudom, hogy
nem fog, de azt igazából csak
mondjuk. leginkább
kijelentés. más nem jött vissza
még, aki azóta meghalt. az
állataink mind betegek. karmuk
van és foguk. és szőrük, ami egy
fekete erdő, és gondolom, a halál
is valahol a mélyén lakik,
bozótok és fák, de nem tölgyek,
inkább fenyők között, sokszor
égett felettünk az erdő. a mi
erdőnk is, nagyrészt fenyők.
begyulladtak a lágyhártyák, a
koromszívek. lassan minden jó
elrozsdásodik. fekete kutyák
járnak erre néha, járnak vissza.
elviszik akit és amit már el
lehet. akit nem, azt itt hagyják a
fák közt, legyen kitől még
kunyerálni valami maradékot,
sovány vígaszok.
