A jelenlegi előrejelzési modellek szerint február első felében még biztosan számítani kell télies időre. A fagyos éjszakák és a hóval borított táj továbbra is meghatározó lehet, a nappali csúcsértékek pedig többnyire fagypont közelében alakulhatnak. A hőmérsékleti ingadozás ugyan fokozatosan mérséklődhet, de gyors felmelegedésre ebben az időszakban még nem érdemes készülni. Vagyis a tél nem egy rövid epizódként búcsúzik, inkább lassan enged teret. A fordulat esélye a friss számítások alapján február második felében erősödhet fel. Ekkorra a hidegfrontok ereje gyengülhet, és a nappali értékek egyre gyakrabban emelkedhetnek 5–8 fok fölé. Az éjszakai fagyok is ritkulni kezdhetnek, ami már valódi jelzés lenne az évszakváltás felé. A kép viszont továbbra is átmeneti: az enyhébb napok még nem jelentenek tartós tavaszt, inkább egy fokozatos „kikopást” a kemény hidegből.

A szakértői várakozások szerint a stabilabb tavasz – amikor az éjszakai mínuszok megszűnnek, és napközben tartósan 10 fok fölé kerül a hőmérséklet – március közepe körül érkezhet meg. A hosszú tél után az átmenet akár gyorsabbnak is érződhet, mert hirtelen jöhetnek kifejezetten enyhe napok. Ez a váltás sokaknak megkönnyebbülés, főleg a fagyos reggelek és a csúszós utak után. Ugyanakkor épp a gyors melegedés miatt szokott felértékelődni a „lesz-e még visszatérés” kérdése a meteorológiában.

A korai felmelegedés ugyanis kockázatot is hordozhat, különösen a gyümölcsösökben és a korán induló növényzetnél. Egy későbbi lehűlés komoly károkat okozhat, ha a természet már „elhiszi”, hogy vége a télnek. Összességében a friss előrejelzés logikája az, hogy a tél még februárban is kitart, de a naptár szerinti tavasz már érezhető enyhülést hozhat. A fordulópont tehát látszik, csak még nem a holnap reggeli kávénál érkezik meg.