Mitől alakulnak ki a felhőszakadások? A meleg levegő gyors felemelkedése és a légkörben lévő vízgőz hirtelen kicsapódása miatt jön létre. Ez a folyamat gyakran zivatarokhoz, erős szélhez és esetenként jégesőhöz is társulhat, és hatalmas károkat okozhat.

Vasárnap hazánk nagy részén nem haladta meg a 30 fokot a meleg, azonban a valós hőmérsékletet többnek érezhettük a felhőszakadásokat követő napsütésben, ahogy a lehullott csapadék el kezdett párologni. A mai leghűvösebb maximumok az Alpokalján, de elsősorban az Északi-Középhegységben alakultak ki. Utóbbi esetében 21-24 fok volt a legmagasabb feljegyzett érték.

A hidegfront Kárpát-medencére való telepedését egy-egy kisebb jégeső, de főleg percekig, akár fél óráig tartó záporok és zivatarok kísérték. A csapadék nem öltött országos jelleget, de a villámlások sem mutattak nagyobb képet. Elsősorban a főváros környékén, valamint az észak-keleti országrészben cikázott az égbolt a délelőtt is délután folyamán. A kialakult esők viharos jelleget is felvehettek, attól függően, hogy az északi, északnyugati szél mennyire erősödött meg lokális jelleggel.

Mára csupán egyetlen vármegyénk ússza meg várhatóan szárazon a hidegfronti elemeket: Győr-Moson-Sopron vármegye.

Az előrejelzések szerint estére, de legkésőbb éjszakára a zivatargócok kifáradnak, és a felhőzet nagyja elhagyja az ország területét. Hétfő hajnalban azonban még előfordulhat még egy kör eső, néhol egy-egy futó zápor lecsaphat, főleg Magyarország déli vármegyéiben. A korai órákban 11 és 17 Celsius fok közé süllyed a hőmérséklet, míg napközben a legmelegebb órákban 26 és 30 fok közé emelkedhet a hőmérő higanyszála. A további napokon mérsékelt melegedés várható, komolyabb esőzés nélkül. Várhatóan a nemzeti ünnepre, augusztus 20-ra visszatér a nyárias meleg idő, aztán a hazai klíma őszies lejtmenetbe kezd a következő hétvégére. Közeleg az ősz.