Egy huszonnégy éves irat és az életkor gyanúja

A szövetségi vizsgálat középpontjában az áll, hogy a képviselőnő vagy édesapja valótlant állított-e az életkoráról a 2000-es honosítási eljárás során. Omar az apja révén vált amerikai állampolgárrá, ami a jogszabályok értelmében csak akkor járt automatikusan, ha még nem töltötte be a tizennyolcadik életévét. Amennyiben akkor már nagykorú lett volna, a kérelmet önállóan kellett volna benyújtania.

A hatóságok széles körű vizsgálatot indítottak, és több mint egy tucatnyi vádesküdtszéki idézést küldtek ki tanúknak, köztük a képviselőnő rokonainak is. Bár a hatóságok már korábbi kormányzatok alatt is átvizsgálták ugyanezeket a dokumentumokat, korábban nem találtak bűncselekményre utaló bizonyítékot.

A jogi eljárást ráadásul jelentősen bonyolítja egy személyi körülmény. Az Al Jazeera és a Wall Street Journal beszámolója szerint a képviselőnő édesapja, Nur Omar Mohamed 2020-ban elhunyt, ami jogi szakértők szerint rendkívül megnehezíti annak bizonyítását, hogy az eljárás során ki és milyen szándékkal nyilatkozott az életkorról.

Leon Fresco, a legfőbb ügyészség korábbi magas rangú bevándorlásügyi tisztviselője rámutatott, hogy a kormánynak szövetségi bíróság előtt kell bizonyítania: valaki lényeges módon hazudott az állampolgárság megszerzéséhez. A szakértő szerint az ügy sikere azon áll vagy bukik, hogy a vádhatóság képes-e kétséget kizáróan bizonyítani, hogy maga a képviselőnő hazudott a hatóságoknak. A bevándorlási dossziékon túl azonban létezik egy szigorú büntetőjogi akadály is.