Nehéz elképzelni, milyen pusztításokat, végez a háború egy emberben. Gohar Dashti fényképsorozata megkísérli a lehetetlent. Bemutatja hazája, Irán legnagyobb áldozatait: az ártatlan civileket, akik szinte mindenüket elvesztették.

Gohar Dashti 1980-ban, Ahvaz városában született, közel az iraki határhoz. Élete első 10 éve a háborúról szólt. Az állandó bizonytalanság és félelem azonban nem állta útját, hogy fotózzon. Méghozzá saját hazáját, amelynek emberi arcát szerette volna megmutatni a világnak.

Nekik ennyi maradt az életükből / Fotó: The Guardian

Dashtinak elege lett a külföldi újságok háborús képeiből. Többségük nőket csadorban, fegyveres katonákat, vért és szenvedést ábrázolt. A fotós ezzel szemben a háborúval járó mélyebb borzalmakat szerette volna ábrázolni. Párhuzamba állította az élettel járó általános eseményeket – esküvő, születésnap – a háború képeivel. A fotók szürreálisnak tűnnek, de pont ez a szürrealitás prezentálja a menekültekben végbemenő visszafordíthatatlan veszteséget.

A nap fotója: Diplomaosztó ünnepség Afganisztánban

Kandahar Afganisztán második legnagyobb városa. Az egyetemet 1990-ben alapították. Napjainkban informatikai, orvosi, mérnöki, agrikulturális és tanári képzést kínál a diákoknak. Több mint ötezer diákja közül megközelítőleg 300 nő. Az egyetemre évente közel 280-an jelentkeznek az Afgán Oktatási Minisztérium felügyelete alatt álló központi vizsgával.

Képsorozatát 2014 és 2015 készítette Dashti, Stateless címmel. A fotók az iráni sivatagban készültek, ahol a menekültek otthonra lelhetnek átmenetileg. A fotós metaforának szánja alkotásait, amelyek milliók traumájára reflektálnak. Képeiről az emberi szeretet, remény és végtelen fájdalom köszön vissza.

Dashti képeit az alábbi galériában nézheted meg: