Hatvan év legfontosabb szépirodalmi műveit és eseményeit ismertető weboldalt készít a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének (MMA MMKI) kutatócsoportja. Az 1956 és 2016 közötti időszak kortárs magyar irodalmát feldolgozó munkát hétfőn mutatták be a Pesti Vigadóban.
Falusi Márton, a szerkesztőbizottság vezetője a sajtótájékoztatón felidézte: a Magyar irodalmi művek és események 1956-2016 című kutatási program 2018-ban indult, és várhatóan 2021-re nyolcszáz szócikkben dolgozza majd fel a magyar irodalom hatvan évét. Jelenleg a kutatás első évében készült több mint 220 szócikket érhetik el az érdeklődők a www.mmalexikon.hu honlapon. Falusi Márton szerint a nagyszabású vállalkozás irodalmi és művelődéstörténeti szempontból is hiánypótló.
10 könyv, amelyek teljesen átformálták a világot és generációkat ölelnek át
Írók, költők, egyetemi professzorok, újságírók és kritikusok között indított felmérést a BBC. Összesen 35 országból, 108 embert kérdeztek meg, és ajánlásaikban 33 különböző nyelven írott művek szerepeltek. Egy nagyobb életmódbeli változásnál, például költözésnél, esetleg nagytakarításnál előfordul, hogy az ember felesleges tárgyakra bukkan. Átértékeli, mije van, és azok a valamik kellenek-e neki az új életében.
Mint hozzátette, a lexikon nem alkotó, hanem műközpontú és horizontális megközelítésben, évről évre haladva, számos kereszthivatkozást létesítve tartalmazza az 1956 és 2016 között kiadott legfontosabb magyar szépirodalmi műveket, valamint az irodalmi gondolkodást meghatározó eseményeket. A szócikkek között műfajok, szerzők, kiadók és szócikk írók alapján is lehet keresni. A világos, jól követhető és rövid elemzések az irodalomtörténet korszerű módszereiből kiindulva, ismeretterjesztő céllal hívják föl az érdeklődők figyelmét a kortárs magyar irodalom jelentős teljesítményeire.
Elmondta, hogy mivel a munka nyomtatott kézikönyv formájában is megjelenik majd, egy szerző legfeljebb öt művéről készül szócikk, és a hozzájuk kapcsolt, válogatott szakirodalom is legfeljebb öt értekező művet tartalmaz. Az irodalmi lexikon széleskörű szakmai összefogással készült, szócikkeit a kutatócsoport tagjai, valamint felkért külső szakértők válogatják és írják.
Kucsera Tamás Gergely, az MMA főtitkára, a sajtótájékoztatóan úgy fogalmazott, a lexikon célja a kortárs magyar irodalom értékeinek bemutatása, népszerűsítése. Kitért arra is, hogy az MMA MMKI a kortárs művészeti szemléletmódok, stílusok lehető legátfogóbb feltárására és elemzésére törekedve tervezi, hogy a lexikon tárgykörét más művészeti ágakra is kiterjeszti. Elmondta, hogy az ingyenesen elérhető és folyamatosan frissülő honlap mellett az MMA MMKI nyomtatott formátumú lexikonban is közzé fogja tenni a kutatás eredményeit.
Kocsis Miklós, az MMA MMKI igazgatója azt mondta, öröm és büszkeség számára, hogy a kutatóintézet egy ilyen “fantasztikus” projekten dolozik, majd megköszönte a szerkesztőbizottság munkáját, amelynek vezetői Pécsi Györgyi és Falusi Márton. A tagjai pedig Elek Tibor, Jánosi Zoltán, Márkus Béla, Nagy Gábor, Papp Endre, Smid Róbert, Sturm László, Szörényi László, Toldi Éva, Tóth László, Vasy Géza.
MyPoetry: Ha Kosztolányi rád írna Facebookon, hogy vesd le a ruhád, visszaírnál neki?
Egész Budapestet ellepték a költők Messenger-üzenetei. Mi implikálta a MyPoetry kampányt? Komendó Beatrix: Többen dolgozunk a csapatban, akiknek kamasz gyermeke van. Ők egészen máshogy fogyasztanak tartalmat, mint az Y vagy az X generáció. Azt látom, hogy őket már nehéz rávenni egy verseskötetet elolvasására. Szerettem volna közelebb hozni a lányomhoz egy kicsit az irodalmat.
Pécsi Györgyi főszerkesztő elmondta, hogy a kronológikus elrendezésű munkába 700-750 irodalmi művet és mintegy 50-70 olyan eseményt válogattak be a szerkesztőbizottság tagjai, amelyek érdemi módon hatottak az irodalmi élet alakulására.
Mint mondta, az 1956-2016 közötti időszak a magyar irodalom legkevésbé feltárt korszaka. Alapvetésük volt a munka során, hogy semmiképpen ne legyen ideológikus az anyag és amennyiben lehetséges kerülje el a politikai vonatkozásokat.
Az is céljuk volt, hogy a határon túli alkotások integráns részei legyenek a válogatásnak, valamint, hogy ne olyan kézikönyvet hozzanak létre, amelyet csak a szakemberek használnak.
