Az amerikai szerepvállalásról több forrás is írt, miközben egy izraeli védelmi tisztviselő szerint a műveletet hónapok óta Washingtonnal egyeztetve készítették elő. A beszámolók alapján a támadás időzítését hetekkel korábban rögzíthették, ami arra utal, hogy nem spontán döntésről volt szó. A fejlemények újra ráirányították a figyelmet arra, mennyire szorosan mozog együtt a két szövetséges Irán ügyében. Irán jelezte, hogy védekezni fog, és korábban azt is kilátásba helyezte, hogy amerikai célpontok is a megtorlás célkeresztjébe kerülhetnek, ha támadás éri. Közben Izraelben az elővigyázatossági intézkedések részeként szirénák szóltak, és a közlések szerint a hatóságok több területen szigorították a mindennapi működés feltételeit. A kezdeti órákban a károkról és az áldozatokról ellentmondásos, töredezett információk keringtek, ami a feszültséget csak növelte.

A konfliktus azonnal érezhető lett a légi közlekedésben is: több légitársaság felfüggesztette vagy módosította a közel-keleti járatait, és a jelentések szerint Irán és Irak légtere szombat reggel gyakorlatilag kiürült. A repülési útvonalak átszervezése nemcsak az érintett országokat, hanem az átszállásos nemzetközi forgalmat is megbolygathatja. A következő napokban várhatóan további korlátozások jöhetnek, attól függően, hogyan alakul az ellentámadások kockázata.

A háttérben a nukleáris és rakétaprogram körüli, régóta húzódó vita áll: nyugati országok a fenyegetés erősödését emlegetik, Irán pedig rendre tagadja, hogy atomfegyver fejlesztése lenne a célja.

A diplomáciai tárgyalások az utóbbi időben sem hoztak áttörést, miközben a katonai opció újra előtérbe került. A mostani csapások után a legnagyobb kérdés az, hogy a felek képesek-e megállítani a spirált, vagy a térség egy hosszabb, kiszámíthatatlan konfliktus felé sodródik.