A Szegénylegények filmjét még Cannes-ban is bemutatták
Vácott született, a székesfehérvári cisztercita gimnáziumban tanult. Jogi tanulmányokat Pécsett és Kolozsváron folytatott, 1944-ben szerzett diplomát. Jancsó Miklós 1945 tavaszán szovjet hadifogságba került, ahonnan rövid idő múlva hazaengedték. 1946 őszén már Budapesten volt, s felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakára. 1950-ben kapott diplomát, ezután a Magyar Híradó- és Dokumentumfilmgyárba került. Első önálló játékfilmjét (A harangok Rómába mentek) 1958-ban készítette el, ekkoriban ismerkedett meg Hernádi Gyula íróval, akivel ettől kezdve barátok és szerzőtársak lettek.
Első igazán jelentős játékfilmje az Oldás és kötés volt, az Így jöttem pedig már az összes jancsói stílusjegyet magában foglalta: a szokatlanul hosszú beállításokat, a nagy tért befogó, horizontális kameramozgást, a képek erős vizuális hatással bíró megkomponáltságát. Az 1965-ös Szegénylegényeket Cannes-ban is bemutatták.
Ezen filmjével indította az egész életművén végigvonuló gondolatiságot: az egyén és a hatalom, a hatalom és a közösség viszonya, a szabadság és a zsarnokság között feszülő ellentét filmes ábrázolását.
Az olasz filmsztárral akadtak összetűzések
A hatvanas években forgatott filmjeiben (Csend és kiáltás, Fényes szelek, Égi bárány) elsősorban a magyar történelem különböző időszakaira koncentrált. 1972-ben a Még kér a nép filmjéért megkapta a legjobb rendezés díját.
Egy olasz újságírónővel szövődött szerelem miatt a hetvenes évek végéig Olaszországban élt és alkotott. Itt készítette el a La Pacifistát, valamint a hatalom és a szexuális perverziók összefonódásáról szóló Magánbűnök, közerkölcsök című alkotását.
Jancsó közel évtizedes olaszországi pályáját az 1970-es években több filmes rendezése is tanúsítja, A pacifista című alkotás azonban nem aratott osztatlan sikert. Sőt, a címével ellentétben a békétlenség forrása lett a film főszereplőjével, az olasz filmsztárral, Monica Vittivel – emlékeztet az MTVA. Már az is különleges, hogy Olaszország legnagyobb filmes komikája – aki idén novemberben ünnepli 90. születésnapját – kereste meg Jancsót a filmtervével. Vitti az 1968-as cannes-i filmfesztivál zsűritagjaként figyelt fel a magyar alkotóra s a Csillagosok, katonák című, fődíjra esélyes versenyfilmjére.
A közös, társadalmi-politikai problémákat boncoló film, A pacifista kedvezőtlen fogadtatása után azonban csalódottságának adott hangot a Jancsóval végzett munka miatt. Ezek után a rendező sem rejtette véka alá véleményét a szeszélyes színésznőről.
Aktív volt a közéletben is Jancsó Miklós
Hazatérése után a magyar jelent boncoló új alkotói korszak kezdődött művészetében (Szörnyek évadja, Jézus Krisztus horoszkópja, Kék Duna keringő), a kilencvenes évek közepétől művészete ismét megújult, a „Kapa-Pepe” filmekben a bohóctréfa, a blődli eszközeivel dolgozott, a beállítások is megrövidültek. Utolsó filmjét, a keserűen ironikus Oda az igazságot a 2010-es filmszemlén mutatták be.
No Title
No Description
Színházi rendezései is emlékezetesek, így a Várszínházban játszott Hasfelmetsző Jack, az alkalmi színpadokon bemutatott Mata Hari, Drakula, a Csárdáskirálynő és a Szép magyar tragédia vidéki előadásai. A rendezések mellett aktív közéleti és társadalmi szerepet is vállal, címzetes egyetemi tanár, a Magyar Filmművészek Szövetsége elnöke, több ízben az SZDSZ országgyűlési képviselőjelöltje is volt.
Jancsó Miklós Arckép
Az ArcKép egy portréműsor. ( https://www.facebook.com/arckepkadarkaiendrevel ) Kadarkai Endre beszélgetőpartnerei izgalmas, eredeti, valóságos személyiségek, nem divatos percemberek, csereszabatos sztárok. Ők tálentumukkal, állhatatosságukkal, intellektusukkal vívták ki nem csak a műsor készítőinek csodálatát. A sorozat a Zugló Televízióban látható. Készítők: Kadarkai Endre, Duljánszky Tibor, Harrach László, Ormos Tibor, Vértes Zsolt, Kővári Miklós.
Jancsó Miklós művészetét több rangos díjjal is jutalmazták, a többi között kétszer kapott Kossuth-díjat, 1980-ban kiváló művész lett, több rangos fesztivál (Cannes, Velence, Split) életműdíjasa, Budapest díszpolgára, a Magyar Mozgókép Mestere.
