Kapcsolódó cikk
Megindító felvétel került elő Kálloy Molnár Péterről, ez volt a legnagyobb szívfájdalma – videó
„Nem tudtam semmit a hasnyálmirigyrákról, és úgy általában a daganatos betegségekről sem. Legfeljebb azt, hogy a már súlyosabb esetek is jól kezelhetők, gyógyíthatók. Úgy gondoltam, ha 2018-ban egy szívinfarktuson sikeresen túljutott, akkor ezt végképp legyőzzük” – mondta, majd azt is felidézte, hogy férje hogyan reagált a diagnózisra. „Nem omlott össze, nem esett kétségbe. Inkább egy elképesztő túlélési ösztön kapcsolt be nála. Lényegében végigzongorázta azt a skálát, amin ilyenkor minden érintett keresztülmegy. Az első, amikor az illető nem hiszi el, hogy mindez vele történik, és mindent elkövet annak érdekében, hogy bebizonyosodjon, ez csupán egy tévedés. A második stádiumban, amikor az embert arcul csapja a valóság, felháborodik, és ágál minden és mindenki ellen. Majd jön a beborulás, a mérhetetlen depresszió, végül a beteg elkezd harcolni. Erején felül. Emberfeletti módon. Ez egy pszichológiailag tökéletesen lekottázott út” – árulta el Ágnes, aki szerint a család minden tagja hitt a gyógyulásban. „Az első pillanattól fogva mindannyian hittünk ebben. Meggyőződésünk volt, hogy ez a betegség csupán egy fejezet lesz. Azt gondoltuk, hogy azért kell megjárnia a poklok poklát, hogy ha kigyógyult, akkor tudjunk készíteni egy filmet, amivel nagyon sok embernek tud majd segíteni, hitet és erőt adni” – mondta, hozzátéve, hogy Péter is mindent megtett, hogy fizikailag és lelkileg is erős maradjon.
Kapcsolódó cikk
Bár a kemoterápia és a betegség látható nyomokat hagyott rajta: 30 kilót fogyott, és kihullott a haja, de a külvilág mindezt egy filmforgatásnak tulajdonította. Csak néhány közeli barát tudott a valóságról, a nyilvánosságot teljesen kizárták. Péter egészen november közepéig dolgozott, még akkor is, amikor már alig bírt felmenni a lépcsőn, kitartóan edzett, sétált, és próbálta megőrizni az erejét. „Amikor már a házunk lépcsőjén is alig bírt feljönni, a fejébe vette, hogy összeszedi magát. Fizikailag is. Először csak elsétált az utca végéig, aztán még tovább, a végén pedig már tíz kilométereket sétált hegyre fel. Ment a zene a fülében, és abban a tempóban gyalogolt, ment, amíg az ereje bírta” – emlékezett vissza Ágnes.
Kapcsolódó cikk
Most derült ki a teljes igazság: így tudta meg Kálloy Molnár Péter, hogy rákos – mindenki összetört
A színész az utolsó hetét azonban már kórházban töltötte, és bár a család egészen a végső pillanatig reménykedett, december 1-jén el kellett búcsúzniuk tőle. „Aznap reggel is úgy mentünk be a gyerekekkel hozzá, hogy nemsokára hazamegyünk. Együtt. Aztán szóltak az orvosok, hogy itt az idő, el kell köszönnünk tőle. Abban a pillanatban értettem meg, hogy el kell őt engednem. Mert eddig valószínűleg miattam nem ment el. Próbáltam nagylelkű lenni. Jó fej. Önzetlen. Felülkerekedni önmagamon, és azt mondani: »Nyugodtan menj, ha menned kell«. Ezzel tudtam a leginkább bizonyítani, hogy szeretem. Ha nem teszem meg, tudom, még maradt volna. Percekre, órákra, napokra. De egyszer el kellett engedni a kezét, a lelkét” – fogalmazott a gyászoló feleség, aki a múltból igyekszik erőt meríteni. „Nem telik az idő. Ezért továbblépni sem tudok. Ha megcsörren a telefonom, mindig azt hiszem, hogy Peca hív. Ha nyílik az ajtó, őt várom. (…) Csak élünk, létezünk, vagyunk a gyerekekkel. Talán még inkább összezártunk Pistivel és Szofival, de eddig is nagyon szoros csapatot alkottunk” – árulta el.
Kapcsolódó cikk
Rudolf Péter sírva emlékezett barátjára, Kálloy Molnár Péterre: „A legnagyobbak közé tartozott”