A döntés hátterében biztonsági megfontolások állnak: a landolás ugyanis csak akkor történhet meg, ha minden körülmény – beleértve az űrállomás pozícióját és a földi időjárást – ideális a művelet végrehajtásához. Az Axiom–4 misszió június 25-én indult a floridai Kennedy Űrközpontból, és június 26-án csatlakozott az ISS-hez a Crew Dragon űrkapszulával, amelyet a legénység Grace-nek nevezett el.

Eredetileg 14 napos küldetést terveztek, mely során a csapat mikrogravitációs kutatásokat, oktatási és kereskedelmi tevékenységeket végez. Jelenleg azonban a visszatérés időpontja bizonytalan. Az Index kifejti, hogy a késlekedés egyik oka az úgynevezett magas béta-szög időszak, amely során az ISS folyamatosan napfényben tartózkodik, és a Nap nem nyugszik le a fedélzetről nézve. Ez a jelenség túlhevülést okozhat, ezért bizonyos napelemeket már el is forgattak, hogy ne érje őket közvetlen sugárzás.

Ilyen időszakban az állomás nem indít űrhajókat, mivel a visszatérés fokozott kockázattal járna.

A leszállás folyamata önmagában is rendkívül összetett: az első lépés az űrállomásról való leválás (undocking), amelyet precíz együttműködéssel hajtanak végre az űrhajósok és a földi irányítók. A Crew Dragon először lassan távolodik az ISS-től, majd fokozatosan gyorsulva megkezdi a Föld körüli manőverezést, miközben a rendszerek működését folyamatosan ellenőrzik a kritikus visszatérési szakasz előtt.

A lap arról is ír, hogy a bizonytalan időpont miatt kérdéses, hogy megtartják-e a július 14-re, Kölnbe tervezett rendezvényt, amelyet az ESA szervez a lengyel űrhajós, Sławosz Uznański-Wiśniewski tiszteletére. A rendezvény sorsa a legénység visszatérésének függvénye. Kapu Tibor és társai biztonságban vannak az űrállomáson, de továbbra is a megfelelő körülményekre várnak, hogy hazatérhessenek – várhatóan Kalifornia partjai mellett, az óceánba való landolással zárva a küldetést.