NORAD Mikulás-követő (1955)
1955 decemberében egy helyi Sears áruház újsághirdetést tett közzé, amelyben közvetlen vonalat ígért a gyerekeknek a Mikuláshoz. A hirdetésben azonban sajtóhiba történt, így a megadott szám valójában a Continental Air Defense Command szigorúan védett műveleti központjához tartozott.
A vészhelyzeti vonal a hidegháborús készültség idején kizárólag a legmagasabb szintű katonai riasztásokra szolgált. Amikor a telefon megszólalt, a műveleti tiszt azonnal a legrosszabb forgatókönyvre gyanakodott.
A kagylót Harry Shoup ezredes vette fel, akinek a vonal másik végén egy kisgyerek szegezte neki a kérdést a kívánságairól. A parancsnok nem csapta le a telefont, hanem utasította a radarkezelőket, hogy keressék meg a szán vélt pozícióját a légtérben.
A tisztek a radarképernyőket figyelve elkezdték közvetíteni a gyermekeknek a képzeletbeli koordinátákat. A spontán kezdeményezés akkora sikert aratott, hogy a légvédelmi központ állandó ünnepi feladattá tette a szolgálatot.
A katonai baki végül az 1958-ban megalakult NORAD hivatalos programjává vált, amely ma már önkéntesek ezreivel, online felülettel és applikációkkal követi az ünnepi utat. A véletlen elírás így egy globális, évtizedeken átívelő karácsonyi intézményt teremtett meg a légtérvédelem szívében.
Két összehegesztett zuhanyfüggöny ritkán indít el világméretű iparágat. A kudarcba fulladt dombornyomott tapétát a belsőépítészek élből elutasították, ám a furcsa műanyag textúra végül egészen máshol vált pótolhatatlanná.
