Zsarolással kényszerítették aláírásra Szegeden
A kutatóbiológus a dokumentumok nyilvánosságra kerülése kapcsán felidézte, hogy huszonhárom éves fiatal kutatóként azonnal a hatóságok célkeresztjébe került. Pályafutását éppen akkor kezdte meg a Szegedi Biológiai Kutatóközpont falai között, amikor a titkosszolgálat felkereste.
Karikó Katalin nyilatkozatában nyíltan felidézte a zsarolás körülményeit: „Tény, hogy 1978-ban, amikor tudományos segédmunkatársként kezdtem dolgozni, felkerestek, megtaláltak, kényszerválasztás elé állítottak. Édesapámnak az 1956-os forradalomban történt részvételére, „bűnös” múltjára hivatkozva engem a szakmai munkám ellehetetlenítésével fenyegettek meg.”
A kutató édesapja, Karikó János a forradalmi események után bírósági retorzió áldozata lett, ami meghatározta az egész család egzisztenciáját. Az állambiztonsági tisztek pontosan tudták, hogy ez a múltbeli bélyeg alkalmas a fiatal szakember megfélemlítésére.
A kényszerhelyzet súlyát mutatja, hogy az édesapát 1957-ben felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték, elbocsátották az állásából, és négy éven át semmilyen munkát nem kaphatott a megtorlások éveiben. A tudós tisztában volt azzal, hogy az államgépezet bármikor megismételheti ezt az eljárást a lányával szemben is.
A kutatói pálya ellehetetlenítése a tudományos karrier azonnali végét jelentette volna a szegedi intézetben. A fenyegetés súlya alatt olyan döntést kellett hoznia, amely évtizedekkel később is magyarázatra szorult.
A megfélemlített kutató végül engedett az állambiztonságiak nyomásának. De vajon maradt-e bármilyen írásos jelentés a neve mellett az ÁBTL irattárában?
