A 6-os kartonok korlátai és a dossziék nyilvánossága

A szakértők és a történészek egybehangzóan hangsúlyozzák, hogy a hálózati kartonok adminisztratív nyilvántartások, amelyek nem bizonyítják a tényleges ügynöki tevékenységet. A lapot gyakran megnyitották meghiúsult beszervezéseknél, az együttműködést elutasítóknál, sőt fiktív statisztikai bejegyzéseknél is.

Cseh Gergő Bendegúz, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója rámutatott, hogy a levéltárban nincs Karikótól származó jelentés, ezért szavai nem cáfolhatók. A főigazgató aláhúzta: „A levéltár álláspontja mindig is az volt: nem lehet generálisan kezelni az ügynökkérdést, nem szabad leegyszerűsíteni ezt a problémát.”

A beszervezést levezénylő Salgó László hadnagy pályája a rendszerváltás után egészen a rendőrség legfelső vezetéséig ívelt. A volt állambiztonsági tiszt 2002 és 2004 között Magyarország országos rendőrfőkapitányaként irányította a testületet.

A most közzétett adatbázis csupán a feltárási folyamat kezdetét jelenti a kutatók és az érintett családok számára. Bálint László volt operatív tiszt korábban már feldolgozta a térségi hálózati nyilvántartásokat, ám az internetes közzététel révén a széles nyilvánosság közvetlenül szembesülhet a dokumentumokkal.

Magyar Péter elmondása szerint ma még csak neveket lehet megismerni, a munka legalább február 25-ig folytatódik, ezután kerülnek majd fel a beszervezési dossziék, illetve a mágnesszalagokról újonnan kimentett adatok.

A kutatóbiológust a kartonja szerint 1978-ban szervezte be az állambiztonság III/II-es osztálya, ám a dokumentumon nincs semmilyen utalás tényleges munkavégzésre – írta meg a Szeretlek Magyarország.