Fénykapuk az agyban: zöldalgából az orvosi forradalomig
A kitüntetést az optogenetika megteremtéséért és a fénykapuzott ioncsatornák feltárásáért ítélték oda a kutatóknak. A biológiai alapot Hegemann és Nagel korábbi munkája teremtette meg, akik a Chlamydomonas reinhardtii nevű egysejtű zöldalgában azonosították a különleges channelrhodopszin nevű fényérzékeny fehérjét. Ez a molekula lehetővé teszi, hogy fény hatására ionok áramoljanak át a sejtmembránon.
Karl Deisseroth ezt az elvet emelte át az idegtudományba, amikor csapatával sikerült bejuttatnia a gént emlősök idegsejtjeibe, és 2005-ben publikálta az áttörést hozó eredményeket. Ezzel megteremtette az optogenetikát, vagyis azt az eljárást, amellyel a kutatók fénnyel közvetlenül és rendkívüli pontossággal kapcsolhatnak be vagy ki egyes idegsejteket az élő agyban.
Per Svenningsson, az orvosi Nobel-bizottság elnöke rámutatott, hogy a felfedezés korábban elképzelhetetlen távlatokat nyitott a mentális és neurológiai kórképek, köztük a szkizofrénia, a depresszió és a Parkinson-kór idegrendszeri mechanizmusainak megértésében. A Stanford Egyetem 54 éves professzora megjegyezte, hogy további teendői közül a legfontosabb gyerekei iskolai tízóraijának elkészítése – ismertette a 24.hu.
