Drasztikus lassulás döntötte meg az évtizedes rekordot
Ahogy korábban beszámoltunk róla, a szakemberek már jelezték a poláris örvény gyors szétesését és az ezzel járó korai téli fordulat kockázatát. A sztratoszférában, 15 és 50 kilométer közötti magasságban működő poláris vortex feladata ugyanis alapesetben az, hogy zárt láncként fogja közre a sarkvidéki hideget. Amikor az alulról érkező meleg hullámok felbontják ezt a rendszert, a hideg levegő azonnal kitör a mérsékelt öv felé.
A modern mérések 1958-as kezdete óta a legkorábbi sztratoszférikus összeomlásokat november legvégén, november 28-án regisztrálták, amire korábban 1968-ban és 2025-ben volt példa. A mostani esemény több mint három héttel múlta felül az eddigi rekordokat.
A NASA mérései szerint az örvényt fenntartó futóáramlás szélsebessége az október végi 43 kilométer/óráról november 1-jére 33-ra, majd november 3-ára 15 kilométer/órára zuhant vissza, mielőtt az áramlás iránya teljesen megfordult.
A francia meteorológiai szolgálat elemzői ugyanakkor rámutattak, hogy az örvény szétesése nem jelent automatikusan azonnali katasztrófát mindenhol Európa területén.
A szakemberek szerint a megzavart rendszer hullámokban fejti ki hatását, és a legkeményebb téli időjárási mintázatok csak a szezon későbbi szakaszában formálódnak meg teljesen.
A mediterrán ciklon távozása után azonban egy merőben szokatlan keleti áramlás veszi át az uralmat. Milyen drasztikus fordulatot hoz a mindennapokban ez a száraz légréteg?
