Független magazin — 2016 óta
Rovat
Magyar és nemzetközi gazdaság, vállalatok, pénzügyek, ingatlan, energia, munkaerőpiac és gazdaságpolitika.
A rovat legfrissebb cikkei a Contextuson.
Négy fontos állítással reagált Kármán András pénzügyminiszter a volt kormányfő zárt körben elhangzott, majd kiszivárgott kötcsei szavaira, határozottan elutasítva a gazdasági összeomlás forgatókönyvét.
Három fontos részletben mutatjuk be, miként nyitotta meg kapuit a Pénzügyminisztérium József nádor téri épülete a nagyközönség előtt a Kulturális Örökség Napjai alkalmából. A tárca vezetése radikális szemléletváltást ígér a korábbi zárt működés után.
Négy fontos fejezetben mutatjuk be a kilencvenes évek leghírhedtebb politikai-gazdasági botrányát, a Kaya Ibrahim-ügy történetét, amelyben tizenhat, tetemes adóssággal rendelkező pártközeli vállalkozást írattak át külföldi állampolgárokra. A cégtemetés mechanizmusa, a másolt útlevelek használata és az eljárás lezárása a magyar politikatörténet egyik legtanulságosabb fejezete maradt.
Öt kulcsfontosságú mozzanat világít rá arra, miért kellett a Legfőbb Ügyészségnek elvennie a pécsi buszbeszerzés nyomozási felügyeletét a helyi vádhatóságtól. A döntést a Baranya Vármegyei Főügyészség vezetőjének elfogultsági bejelentése váltotta ki, miután felszínre került a korábbi kormánypárti képviselőhöz fűződő személyes kapcsolata.
Négy kulcsfontosságú fejezetben mutatjuk be a közérdekű vagyonkezelő alapítványok működését, az állami vagyon kiszervezésének mechanizmusát és a kuratóriumi hatalomátmentés jogi szerkezetét.
Öt kulcsfontosságú összefüggés mutatja meg, miként kapcsolódik Várkonyi Andrea cége a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó autópálya-koncesszióhoz, és milyen pénzügyi következményei lehetnek a gigaszerződés felbontásának.
Négy drámai napon át bénult meg a közlekedés Magyarországon, amikor a taxisok és a lakosság lezárták a hidakat, a főútvonalakat és a határokat. Az 1990-es taxisblokád nem csupán egy benzináremelés miatti lakossági tiltakozás volt, hanem a rendszerváltás utáni fiatal demokrácia első éles hatalmi válsága, amelyben felmerült az erőszakos rendfenntartás és a rendkívüli állapot gondolata is.
Négy meghatározó pillanaton keresztül mutatjuk be, miként kényszerült a Horn-kormány 1995 tavaszán a magyar gazdaságtörténet legfájdalmasabb, mégis elkerülhetetlen stabilizációs lépéssorozatára. A fizetésképtelenség fenyegető árnyékában megszületett intézkedések alapjaiban alakították át a hazai társadalmi és gazdasági berendezkedést.
A Kádár-rendszer úgynevezett gulyáskommunizmusát és mesterségesen fenntartott életszínvonalát az állampárt évtizedeken át külföldi hitelekből finanszírozta. Négy meghatározó tényező mutatja be, miként vezetett a titkolt adósságspirál és az MNB hamisított statisztikái a szocialista gazdasági modell teljes pénzügyi összeomlásához 1989-re.
A Postabank VIP-lista néven elhíresült rendszere a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legbefolyásosabb és legvitatottabb pénzügyi hálózata volt, amelynek révén a bankvezetés éveken át kivételezett pénzügyi előnyökkel kötelezte el a hazai politikai, média- és kulturális elit legfontosabb szereplőit. Öt tételben mutatjuk be, miként működött az irreálisan magas kamatokat és fedezetlen hiteleket kínáló gépezet, és hogyan vezetett…
