A kutatók az emberektől várják a világ minden tájáról, hogy küldjenek nekik fotókat projektjükhöz.
Képzőművészet a tudomány szolgálatában
Clara Peeters-től Paul Cézanne-ig a zöldségek és gyümölcsök számtalan művész vásznán bukkantak fel az évszázadok során. Egy kétfős kutatócsoport ezúttal az emberek segítségét kéri abban, hogy küldjenek nekik fotókat haszonnövényeket ábrázoló műalkotásokról. A kutatás célja megvizsgálni, hogyan alakult az egyes fajták népszerűsége, hogyan változott fizikai megjelenésük, írja a The Guardian.
A tudósok szerint a fotókból megállapítható lehet, hogyan változott a termések formája és színe az évezredek alatt. Továbbá a kereskedelemről és a táplálkozási szokásokról is információval szolgálnának az összegyűjtött és rendszerezett adatok.
Kapcsolódó cikk
„A módszerrel a világ műalkotásainak segítségével, elsősorban a szobrászattal és a képzőművészetekkel a világ legnagyobb zöldség- és gyümölcsadatbázisát építhetnénk ki” – írták a kutatók.
Narancssárga répa és fehér húsú dinnye
Ive De Smet, a belga VIB-UGent Növénybiológiai Központ munkatársa elmondta, hogy a kutatásukban már felmerült az a kérdés, hogy vajon a sárgarépa azért narancssárga színű, mert Orániai Vilmos tiszteletére a hollandok kifejezetten az uralkodóház színében termesztették.
Kapcsolódó cikk
Holland kutatók újabb titkokat tártak fel a Leány gyöngy fülbevalóval című festményről
A festmények tanulsága szerint a növények csak a 17. században váltak népszerűvé, de már korábbi képeken is sokszor ábrázolnak narancssárga répákat.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A narancsszínű répa bizonyosan korábban is létezett, mert láttunk bizánci ábrázolást is róla. A narancssárga répák először Antwerpen környékéről származó festményeken tűntek fel, majd egész Hollandia területén elterjedt[/perfectpullquote]
– mondta De Smet, aki szerint az eredményeiket a genetikai kutatásokkal kombinálva további felfedezéseket lehetne tenni. Megjegyezte, hogy a művészet és a genetika korábban már „összedolgozott”. Az egyiptomi csíkos görögdinnyék ókori ábrázolásából eredő következtetést megerősítette egy 3500 éves, piramisban megtalált görögdinnye-levél genetikai elemzése. Ebből megállapították, hogy a növényt akkoriban már termesztették.
A projekt ötlete is a görögdinnyéhez kötődik. De Smet egy szentpétervári képtárban meglepődve látta Frans Snyders festményén, hogy fehér húsú, de mégis érett dinnyét festett a precizitásáról híres holland mester. De Smet minél több anyagot vár a görögdinnyéről is, hogy fel tudják térképezni, hogy mikor és hol terjedt el a fehér húsú változat.
Kapcsolódó cikk
Hol találkozhat művészet és valóság? Milyen kutatásra jutunk a politikai autoriter személyiségeknél?
De Smet és társa, David Vergauwen művészeti oktató elismeri, hogy kutatási módszerük nagy korlátja, hogy a régészeti leletek és szakácskönyvek nem írják le a növényi hozzávalók fizikai megjelenését. A régi korok növényeiről meg ritkán áll rendelkezésükre vizsgálható DNS.
Aki szeretne hozzájárulni a kutatás sikeréhez, a következő emailcímre küldheti fotóját: ArtGeneticsDavidIve@gmail.com