Kihirdették a Horváth Péter Ösztöndíj 10 jelöljét

Idén 5. alkalommal adják át a kortárs magyar irodalom fiatal alkotóit támogató Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat. Mutatjuk a 10 jelöltet, akik közül valaki elnyeri az év legnívósabb irodalmi ösztöndíját.

Horváth Péter Ösztöndíj A Fiatal Magyar Irodalomért (Péter Horváth Stipendium für die junge ungarische Literatur) célja a legtehetségesebb pályakezdők, a már rendszeresen publikáló, az adott évben új kötetet megjelentető, 35 évesnél nem idősebb szerzők támogatása, számukra egy évnyi nyugodt munkakörülmények biztosítása, új művek megszületésének ösztönzése, a kiadott mű németországi megjelentetésének elősegítése.

A legjelentősebb pénzösszeggel járó hazai irodalmi ösztöndíjat dr. Horváth Péter professzor, a stuttgarti székhelyű Horváth & Partners csoport alapítója, a magyar kultúra németországi közvetítésének, megismertetésének Pro Cultura Hungarica díjjal kitüntetett mecénása, támogatója hozta létre.

Az ösztöndíj összege nettó 6.000 Euro (azaz körülbelül 1, 8 millió forint). A díjazott a pénzjutalom mellett lehetőséget kap a Solitude Akadémia által biztosított egy hónapos stuttgarti, valamint a Literarisches Colloquium Berlin (LCB) által felajánlott, jelentős összegű külön ösztöndíjjal járó – ugyancsak egy hónapos – berlini alkotói tartózkodásra is. Az ösztöndíjat első ízben, 2013-ban Krusovszky Dénes, 2014-ben Mán-Várhegyi Réka, 2015-ben Áfra János, 2016-ban pedig Bencsik Orsolya nyerte el.

Az ösztöndíj kuratóriuma: Parti Nagy Lajos, Keresztury Tibor és Szilasi László.

Az ösztöndíj szakmai együttműködő partnere az Akademie Schloß Solitude (Stuttgart), a Literarisches Colloquium Berlin és a Litera (Budapest).

Az ösztöndíjat minden év őszén ünnepélyes keretek közt, a sajtó jelenlétében adják át – az idén 2017. november 30-án, csütörtökön 18 órakor a Petőfi Irodalmi Múzeumban. A versenyben maradt három – a díjátadásra meghívott, s ott felolvasó – jelölt nevét a Litera egy héttel a díjátadás előtt, 2017. november 23-án ismerteti. A díjátadón közreműködik Tóth Evelin (ének) és Kézdy Luca (hegedű).

A kuratórium által a kiadók javaslatai alapján összeállított Top10-es lista az idén a következő:

Bognár Péter (1982): A fényes rend (Magvető, 2017)

Bognár Péter korábbi köteteiben már kölcsön vette más műfajok nyelvezetét, aBulvárban a sajtó, A rodológia rövid történetében pedig a tudomány nyelvén szólalt meg. Ezekhez hasonlóan az új kötetben is a nyelvé lesz a főszerep. A fényes rendben iskolás kori füzetéhez nyúl vissza, egy gyermek hangján szólal meg, a gyermekkori önkifejezés nehézségeivel, határaival küzd.

Bódi Péter (1991): Hipster (Kalligram, 2017)

“Én egy-két hetente elolvasok egy könyvet, foglalkozom kiállításokkal, zenével, ilyesmi, aztán kénytelen vagyok végighallgatni azt, ahogy az idősebbek, akik már nem olvasnak – mert univerzálisan műveltnek tartják magukat, és amúgy sincs idejük -, bort vedelve, gyógyszert zabálva arról értekeznek, hogy a füvezés tönkreteszi a fiatalokat. Ti tesztek tönkre minket, nem a fű”

Czinki Ferenc (1982): A pozsonyi metró (Scolar, 2017)

https://contextus.hu/van-is-nincs-is-beszelgetes-a-pozsonyi-metrorol-czinki-ferenc/

Ferencz Mónika (1991): Hátam mögött dél (Scolar, 2017)

https://contextus.hu/ferencz-monika-osszeszedettebbe-tett-hatam-mogott-del/

Hevesi Judit (1990): Holnap ne gyere (Magvető, 2017)

https://contextus.hu/hevesi-judit-jobban-lathato-a-noi-irodalom-interju/

Potozky László (1988): Égéstermék (Magvető, 2017)

A nagy visszhangot kiváltó generációs regény, az Éles szerzőjének új könyve egy olyan utópiát mutat be, amely bármikor valósággá válhat: forradalom tör ki a 2010-es években egy közép-kelet-európai ország fővárosában. Alulnézetből látjuk, hogyan válik egy kívülálló a népfelkelés részesévé, és hogyan gyalogol át rajta a történelem anélkül, hogy azt ő észrevenné. Végignézi, ahogy felfordul körülötte a kiábrándult, kétszínű világ, de a barikádtüzek füstjével együtt a remény is elszáll. Ingerszegény létezés egy ingerült társadalomban, ahol a hősiesség legfeljebb csak félreértés.

Szerényi Szabolcs (1986): Éhség (FISZ, 2017)

Korog az agyunk, ha Szerényi Szabolcs szövegeit olvassuk. A test és lélek homályos kategóriák, egyetlen hatalmas bendő leszünk, mindenünk a vágy. Vágyunk arra, hogy mediterrán cserjét ültessünk magunkba, hogy daganatos szerveket együnk, vagy, hogy penészes mosogatószivaccsá változzunk. Mert az éhség az új vallás. A kisprózák steril és embertelen világát felrobbantja az abszurd vágy, melyet a túlfogyasztás mámora hajt. Szerényi látványkonyhája kellemetlen attrakció, hiszen a konzumgépek megvadulnak, szétélveznek és végül önmagukat is feltálalják. Szegény agyunk mégis habzsol tovább, mert egyetlen kincsünk az éhség – írja Nemes Z. Márió a fülszövegben.

Tóth Kinga (1983): Holdvilágképűek (Magvető, 2017)

A kötettervével 2014-ben nyerte el a Móricz Zsigmond alkotói ösztöndíjat, aHoldvilágképűek nem csak magyarul fog idén megjelenni, hanem angol és német nyelven is. A kötetében a betegség és a betegség hatására átalakuló emberi test kapja a főszerepet. Nehéz kategóriákba sorolni az új könyvet, olvasható prózaként, de akár szabadversként is. Tóth Kinga Popella Dórával közösen egy ruhakollekciót is tervezett a kötet vizuális anyagának felhasználásával, mellyel a Veleszületett Betegségek Országos Szövetsége által hirdetett designpályázatán is szerepeltek. A kötetből itt olvasható részlet.

Turi Tímea (1984): Anna visszafordul (Magvető, 2017)

Az Anna visszafordulban Turi Tímea irodalmi, mitológiai és hétköznapi nők sorsán keresztül vizsgálja a két nem közti munkamegosztást és annak konfliktusait. A kötetben a férfi-női kapcsolatokon kívül fontos szerepet kapnak a felnőtt élet nehézségei, játszmái és a társadalom problémái. Ezek a problémák Turi előző kötetiben is már hangsúlyosak voltak, most azonban kicsit másképp, más szemszögből vizsgálja ezeket.  A kötetből itt olvasható részlet.

Závada Péter (1982): Roncs szélárnyékban (Jelenkor, 2017)

https://contextus.hu/zavada-peter-nem-hiszek-a-versek-onterapias-hatasaban/


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból