Miért nem minősült rágalmazásnak a pénzek elvonásának emlegetése

A bíróság első fokon, majd a Fővárosi Ítélőtábla jogerős döntésével 2016. október 13-án teljesen elutasította a jegybank kártérítési követelését.

A fellebbviteli tanácsot Kizmanné dr. Oszkó Marianne vezette, Király Júlia jogi védelmét dr. Lászka János, a felperes MNB képviseletét pedig dr. Szombathelyi Gyula látta el a perben.

Az ítélet indoklása leszögezte, hogy a jóhírnév megsértését kizárólag valótlan tényállítás alapozhatja meg, a vélemény kinyilvánítása pedig még akkor sem jogellenes, ha bántó az érintett intézményre nézve.

A bírói tanács megállapította, hogy Király Júlia nem a büntető törvénykönyv szerinti bűncselekmény elkövetésével vádolta meg a jegybankot, hanem rosszalló köznyelvi fordulatként fejezte ki kritikáját.

Az ítélet szerint az állami szervek gazdálkodásának éles bírálata a szabad véleménynyilvánítás nélkülözhetetlen eleme, elvégre a közéleti vitákban érvényesülnie kell annak az elvnek, hogy „A nép szava Isten szava.”, így a jegybank nem követelhetett jóhírnévvédelmet.

A per hátterében kirajzolódó árfolyamnyereség felhasználását ráadásul a Monetáris Tanács korábbi tagja, Oblath Gábor is alapjaiban kérdőjelezte meg a költségvetési szempontok alapján.