Interjút adott Székely László, akit kirúgtak a kardiológiai intézetből. Azt mondja, mindig a betegek érdekeit tartotta szem előtt, még ha tudta is, hogy tilosban jár.
Székely László szívsebészt két és fél héttel ezelőtt rúgták ki a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetből. Azóta a nyilvánosság előtt üzenget egymásnak a kórház és az orvos, sokszor egymásnak homlokegyenest ellentmondó dolgokat állítva. A szívsebész most a Népszavának adott interjút.
Elmondta, hogy kirúgása óta a volt titkárnője fogadja a betegek hívásait, és az új osztályvezetőhöz irányítja őket.
Az a beteg, aki meghalt a napokban, többször is telefonált, hogy mi lesz vele, mikor jöhet. Neki sem volt mit a válaszolnia, jelezte a betegnek, hogy az új osztályvezető főorvossal kell kapcsolatba lépnie.
A haláleset után az intézet és az orvos közötti vita fókuszába az került, hogy a kórház tudott-e a betegről, szólt-e róla a volt orvosa.
Valóban nem adtam át minden beteget egyenként, tekintettel arra, hogy publikus a rendszerben, de a három fontosabb esetről szóltam. Egyébként senki nem kérte tőlem, hogy minden betegről számoljak be, sőt, mivel felmentettek a munkavégzés alól, szeptember 19-étől nem férek hozzá semmihez. Felmentésemet követően felhívtuk a figyelmet a csütörtökön elhunyt betegre is, tekintettel arra, hogy ekkor már nem állt módomban az előjegyzést megtenni. Így átadtuk azt a levelet is, amelyben a beteggel kapcsolatos összes információt mellékeltük.
A szívsebészt hivatalosan azért rúgták ki, mert egy államilag finanszírozott műtét során egy külsős plasztikai sebész új mellimplantátumokat tett be egy páciensnek.
Székely azt mondta, két ilyen eset volt, az egyik esetben csak műtét közben vette észre, hogy folyik az implantátumból a szilikon, ami ha a vérbe kerül, halálos. Ezért hívott egy plasztikai sebészt.
/lemondott-az-egeszsegugyi-allamtitkar/
A szívsebész azt is mondta, többször előfordult, hogy olyan orvosokra volt szükség, akiknek nem volt a kórházzal szerződésük, ám ilyen esetekben a beteg érdekeit és nem az adminisztrációt tartotta szem előtt.
Munka közben nem az járt fejemben, hogy tilosban járok-e, csak arra gondoltam, hogy ez a beteg érdeke. Az első alkalommal, amikor meghoztam a döntést, hogy jöjjön a plasztikai sebész, nem tudtam, hogyan alakul, mi lesz a következménye.
Az orvos egyébként már Romániából, illetve a Lajtán túlról is kapott állásajánlatot, de több lehetősége lenne Budapesten és vidéken is.
