A magyar egészségügyi ellátórendszer működése gyökeres átalakításra szorul, mivel a jelenlegi struktúra és finanszírozási modell nem képes érdemi eredményeket felmutatni. Kóka János, a Doktor24-csoport elnöke és korábbi gazdasági miniszter Krug Emília Szinten túl című műsorában részletesen elemzi a hazai egészségügy helyzetét. Szerinte a legnagyobb probléma nem a látványos összeomlás, hanem az a folyamat, amelynek során a társadalom és az ellátórendszer fokozatosan elfogadta a rosszul működő structures. A szakember hangsúlyozta, hogy a betegségmenedzsment helyett az egészségmegőrzésre, a kórházközpontúság helyett pedig az alapellátás és a járóbeteg-ellátás megerősítésére kellene helyezni a hangsúly – adta hírül a Telex.
A kormányzat korábban arról tájékoztatott, hogy évente 500 milliárd forinttal növeli az egészségügyi ráfordításokat, azzal a céllal, hogy elérje az európai uniós átlagot. Kóka János rámutatott, hogy a vállalt cél és a felajánlott összeg között jelentős a szakadék: az uniós átlag szintjére történő felzárkózáshoz valójában évente legalább 1000 milliárd forintos pluszforrásra lenne szükség. Mivel a költségvetésben ennek a fedezete jelenleg nem látszik, a szakember konkrét adópolitikai javaslatokat fogalmazott meg. Kiszámította, hogy a cukros üdítők népegészségügyi termékadójának megemelésével, a hevített dohánytermékek jövedéki adójának korrekciójával, valamint az ultrafeldolgozott élelmiszerek megadóztatásával nagyjából 150 milliárd forintos többletbevételt lehetne felhalmozni a szektor számára.
Kóka János szerint közbotrány a hazai prevenció állapota
A megelőzés terén mutatkozó hiányosságok rendkívül súlyos következményekkel járnak a lakosság egészségi állapotára nézve. Kóka János különösen riasztó példaként említette a szűrővizsgálatokon való alacsony részvételt. Míg az Európai Unióban a vastagbélrákszűrés átlagos megjelenési rátája eléri az 50 százalékot, addig Magyarországon ez az arány mindössze 4,7 százalék. A Doktor24 vezetője úgy fogalmazott: „Közbotrány, ami Magyarországon prevencióban van”. Véleménye szerint a lakosság nem szentel elég figyelmet a megelőzésnek, amiben a politikai kommunikáció hiányosságai is szerepet játszanak. Szerinte ha a politikusok csak töredékét fordítanák egészségnevelésre annak az időnek, amit politikai kampányra fordítanak, lehetne formálni a tudatot.
Az állami és a magánegészségügy kapcsolatáról szólva Kóka kifejtette, hogy a két szférának nem egymás versenytársaként, hanem egymást kiegészítő partnerként kellene működnie. A magánegészségügy hosszú távú befektetést jelent, amely akkor tud igazán eredményes lenni, ha mellette egy stabilan teljesítő állami ellátórendszer működik. Olyan modellt tartana ideálisnak, ahol a társadalombiztosítás biztosít egy alapvető szolgáltatási csomagot, ám ha az állami intézményrendszer nem tudja teljesíteni a vállalt feladatot, a kapacitást a magánszolgáltatóktól kellene megvásárolni. A Tisza Párt egészségpolitikai kezdeményezései közül a transzparencia növelését és a kórházi fertőzések visszaszorítását céltudatos iránynak nevezte, emellett a szakdolgozói pálya megbecsültségének emelését sürgette.
Szerkezeti aránytalanságok és a gazdasági környezet kihívásai
A magyar kórházi hálózat szerkezeti felépítése komoly hatékonysági aggályokat vet fel a nemzetközi összevetésben. Magyarországon ezer lakosra vetítve 3-3,5-szer több aktív kórházi ágy jut, mint például Svédországban vagy Spanyolországban, miközben ezen ágyak kihasználtsága csupán 60 százalék körül mozog. Kóka János úgy vélte: „Az egész egészségügyi rendszert fenekestül kell felfordítani” ahhoz, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat a valóban hatékony gyógyítás szolgálatába lehessen állítani.
A beszélgetés során a vállalkozói környezet és a jogbiztonság kérdései is terítékre kerültek. Kóka rámutatott, hogy a külföldi befektetők számára a kiszámítható jogi környezet elengedhetetlen feltétel. Példaként hozta fel, hogy 2023-ban a Doktor24 egyik meghatározó befektetője azért vonult ki az országból, mert a lengyel állami tulajdonú anyabank a megromlott diplomáciai viszonyok miatt visszalépésre utasította őket. A szakember az elszámoltatás fontosságát is hangsúlyozta, külön kiemelve a koronavírus-járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzéseket. Kijelentette, hogy ha a piaci folyamatokon túl szándékos visszaélések történtek, annak jogi következményeket kell magával vonnia: „ha itt valaki belenyúlt a mézesbödönbe, annak tényleg le kell törni a kezét”.
