Jelentős hiánycsökkentés egyszeri tételekkel

A büdzsé számai alapján a kormány az idei 7,5 százalékról 4,9 százalékra tervezi lefaragni a GDP-arányos hiányt a következő évben. Ez egyetlen év alatt 2,6 százalékpontos javulást jelentene az államháztartási egyenlegben.

A Pénzügyminisztérium hivatalos levezetése szerint e jelentős javulás több mint felét egyszeri hatások biztosítják. Ez a szerkezet kérdéseket vet fel az egyensúlyi fordulat hosszú távú tartósságát illetően.

A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya az állásfoglalás szerint 5102,7 milliárd forintot tesz ki, 42 483,8 milliárd forintos bevétel és 47 586,5 milliárdos kiadás mellett. A nominális deficit nagysága önmagában is tekintélyes finanszírozási feladatot ró az államra.

Horváth Gábor, a Költségvetési Tanács elnöke üdvözlendőnek tartja a 4,9 százalékos hiánycélt, kiemelve, hogy a négyessel kezdődő hiánycél kellően nagy lépés a jó irányba, amit a piaci reakciók is visszaigazoltak.

A tartós egyensúly megteremtéséhez elengedhetetlen a tervezett megtakarítások és adóbevételek maradéktalan teljesülése. A kitűzött deficit eléréséhez azonban olyan konkrét kiadási korlátozásokra is szükség van, amelyek közvetlenül érintik a lakossági juttatásokat.

A lakossági juttatások sorsa és az egyensúlyi pálya kérdései szintén meghatározóak.