A kommunista korszak ellenkultúrájának magángyűjtőknél és közgyűjteményekben őrzött örökségéről rendeztek nemzetközi konferenciát a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetében.
Az MTA bemutatta többek között az online 15 nyelven elérhetővé tett nemzetközi adatbázist a volt szocialista tömb alternatív kultúrájának mindeddig ismeretlen magán- és közgyűjteményeiről.
Közlésük szerint a nemzetközi adatbázis mellett a konferencián bemutatták a kutatást összefoglaló, mintegy húsz országból 65 szerző közreműködésével készült felsőoktatási kézikönyvet. Továbbá a középiskolai és egyetemi oktatókat segítő online tananyagokat is feldolgozták.
A COURAGE elnevezésű, kommunista korszak ellenkultúráját vizsgáló kutatóprogramot vezető Bölcsészettudományi Kutatóközpont három éven át tizenöt ország kutatóit koordinálta. A COURAGE nemzetközi adatbázisa csaknem száz kutató hároméves munkája nyomán jött létre, és jelenleg 325 gyűjteményről közöl új adatokat.
Kapcsolódó cikk
Egy álkultúra hamis ellenforradalma, ami most zajlik Magyarországon
Az adatbázis emellett a levéltári kutatásokat is megújíthatja, mivel új, eddig alig, vagy egyáltalán nem használt források kerülnek a kutatók látókörébe.
Kovács Évát, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója kiemelte, hogy az eddig elszórtan létező gyűjteményeket összefogó és bemutató portál által ezentúl összehasonlíthatóvá válik a kommunista diktatúrák hatása a kelet-európai régióban.
Apor Péter történész, a projekt egyik vezetője szerint az immáron hozzáférhető egyéni életutak és a láthatóvá tett magángyűjtemények megváltoztathatják a korszakról élő, gyakran sematikus képet. A kutatás koordinátora, Horváth Sándor szerint a kutatás eredményei nem csupán a történészeknek, hanem a nagyközönség számára is érthetőbbé teszi, miért áll a mai napig viták kereszttüzében a korszak történelme.
Kapcsolódó cikk
A projektben résztvevő tíz ország előadói többek között arra keresték a választ, hogyan tudtak a kultúra szereplői országhatárokat és a vasfüggönyt is átívelő hálózatokat létrehozni a diktatúra idején.
Hogyan sikerült dokumentálni a tiltottnak számító tevékenységeket? Miként volt jelen a titkosszolgálat a kultúra különböző szféráiban?
A kutatás eredményeit összefoglaló, több mint hatszáz oldalas kézikönyv egyik szerkesztőjét, Apor Balázst, aki szerint ilyen átfogó kötet a korszak kulturális ellenállásáról még nem született, ezért egyedülálló a maga nemében.
