Újabb kiszivárgott dokumentum került a sajtó kezébe, amely továbbgöngyölíti a néhány napja kirobbant kulturális ügyet. Az állami nem csak “megújítaná” a Nemzeti Kulturális Alapot, a hírek szerint nem csak a színházigazgatók kinevezéséről szeretne dönteni a kormány, hanem a könyvkiadást is állami ellenőrzés alá vonná.
Innen indult
Az elmúlt napokban az Artportal számolt be a szerkesztőségükbe eljuttatott salátatörvény-tervzet tartalmáról. Ezt követte egy újabb, már nem októberi, hanem decemberi tervezet, majd az Indexhez is új dokumentumokat szivárogtattak ki bennfentes emberek.
Az Artportal birtokába jutott előterjesztési szöveg szerint a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) megszűnhet jelenlegi formájában, a szerepét a Nemzeti Kulturális Tanács veheti át. Mint írja a lap, a pályázati rendszer megmaradna. Az EMMI is reagált a történtekre, amely cáfolja, hogy megszűnne az NKA, mindössze “megújul”. Részletesen ebben a cikkünkben írtunk erről.
Ezt követte a decemberi tervezet, amelyben az olvasható sajtóinformációk szerint, hogy az egyes kulturális területek pályázatait az illetékes nemzeti intézmények bírálják el.
Az úgynevezett “kulturális agytrösztöt” Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatója felügyelné. Ez vélhetően nem a semmiből jött, hiszen Demeter miniszteri biztos által felügyelt Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) már egy ideje készül az új szerepére. Az újabb kiszivárgott dokumentum tartalmáról ebben a cikkünkben írtunk részletesen.
Kálmán Olga: “Ez most a kormány bosszúja Budapest elvesztéséért”
Az birtokába került előterjesztés szerint megszűnhet “megújul” a Nemzeti Kulturális Alap (NKA), a szerepét Nemzeti Kulturális Tanács veheti át. Az is felmerült, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, így Kásler Miklós döntené el, ki kerülhet a színházak élére. Ezen hírre fakadt ki Kálmán Olga, Gy. Németh Erzsébet főpolgármester-helyettes tanácsadója a Facebookon.
Pénteken azonban a HVG-hez is újabb dokumentumok kerültek, amelyben az olvaasható, hogy minden könyvkiadó érzékeny adataihoz hozzáférhetnek majd Demeterék. Ez azt jelenti, hogy megismerhetnek példányszámokat. Sőt, írók, költők, jogtulajdonosok személyes adataiba is törvényes keretek között megbetekinthetnek.
A könyvkiadói szakma veszélyben
A lap azt írja, néhány napja “fejtágítót” tartottak az OSZK-ban, amelyen a Magyar Könyvkiadó és Könyvterjesztők Egyesületének elnöke, Gál Katalin is részt vett. A HVG-nek a több mint 50 oldals dokumentum értelmezésében segítségére volt Gál.
A MKKE elsősorban azt sérelmezi, hogy túl sok adatot kérnek tőlük, olyanokat is, amik üzleti titkot képeznek, vagy törvény tiltja kiadásukat, viszont az OSZK-nak egyáltalán nem segíti a munkáját.
Meg kell adniuk például a kiadványaik jogtulajdonosainak nevét, címét, elérhetőségét, továbbá a felhasználói szerződés lejártának dátumát is.
Gál Katalin szerint, írja a lap, ez ütközik az adatkezelési törvénnyel (GDPR), de számos szerződés – különösen a külföldi szerzők esetében – kifejezetten tiltja, hogy a személyes adatokat továbbadják harmadik félnek. Az OSZK-t arról is tájékoztatniuk kell a kiadóknak, hogy az egyes könyveiket hány példányban adják ki, sőt jövő évi terveiket is meg kell osztaniuk a Nemzeti Könyvtárral. Gál Katalin szerint ezek üzleti titkot képeznek, és az OSZK egyelőre nem tud garanciát vállalni arra, hogy nem kerülnek illetéktelen kezekben ezek az adatok.
A HVG információi szerint “a könykiadók nem bíznak túlságosan az immár közvetlen kormányzati befolyás alá került OSZK-ban”. Azt is sérelmezik, hogy a nemzeti könyvtár a könyvek nyomdai pdf-ét is kérik.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Ha illetéktelen kezekbe kerül, esetleg valaki feltöri az OSZK szervét, a kiadókat hatalmas kár érné, mert ezeket azonnal fel lehet tenni az internetre, vagy kalózkiadásokat lehet készíteni belőlük[/perfectpullquote]
– mondja az elnök. Hozzátette, hogy „a nyomdai pdf leadására kötelezni egy kiadót nem lehetséges, egyetlen uniós állam köteles példány szolgáltatásra vonatkozó előírásaiban sem fellelhető ilyen. Különösen úgy, hogy „nyitott” legyen ez a fájl , hogy az informatika fejlődéséhez igazítva aktualizálni lehessen az anyagot.”
Totális ellenőrzés alatt a kultúra
Szakemberek szerint Nemzeti Kulturális Alap megszüntetése, illetve a Demeter Szilárd által felügyelt OSZK intézkedése között szoros összefügés van. Egyben emlékeztetnek, hogy a tervek szerint az OSZK, a szintén Demeter által vezetett Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) és tagintézményei, a Petőfi Irodalmi Ügynökség Nonprofit Kft., és a Nemzeti Tehetséggondozó Nonprofit Kft. összevonásával létrehozzák a Magyar Nemzeti Kultúrközpontot.
Orbán Viktor és Demeter Szilárd a PIM-ből Petőfi Irodalmi Ügynökséget hozna létre
Kedden, a nemzeti összetartozás napján együttműködési megállapodást kötött a Petőfi Irodalmi Múzeim (PIM) a külhoni magyar irodalmi szervezetekkel és műhelyekkel, írja az MTI. A közlemény szerint a széphalmi Magyar Nyelv Múzeum ában tartott egyeztetésen résztvevők átbeszélték a kortárs magyar irodalom helyzetét a Kárpát-medencében.
Ez a kulturális kombinát totális ellenőrzést tud majd gyakorolni a könyves világ fölött, hiszen ismeri példányszámait, terveit, és azt is, meddig köti hozzájuk szerződés az egyes írókat. Ráadásul ez a szerv bírálja majd el a támogatási pályázatokat is.
Tiltakozás a törvényjavaslat ellen
Az ügy kapcsán Petícióval tiltakozik a Független Előadó-művészeti Szövetség a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomag ellen.
Azt követelik a parlamenti képviselőktől, hogy mondjanak nemet a törvényjavaslatra, amely – írják – nélkülöz mindenfajta társadalmi és szakmai konszenzust. Eddig – cikkünk írásának pillanatáig – több mint ötezren írták alá a petíciót.
Kocsis Máté, a Fidesz parlamenti frakcióvezetője a közösségi oldalán tette egyértelművé, hogy a kormánypárti frakciók meg fogják szavazni a kulturális finanszírozásról szóló törvénycsomagot. Mint fogalmazott, a „Gothár-féle zaklatószínházak követelik a pénzt a kormánytól, miközben nem engednek betekintést az ügyeikbe, és akár évekig is eltussolnak bűncselekményeket. Nem vitás, az állam így nem támogathat tovább működést”.
