Évtizedek óta törik a reflektorfényt, stadionokat töltenek meg, és dalaikat generációk éneklik kívülről, a papíron szereplő állami nyugdíjösszegek mégis szinte szürreális élességgel mutatják meg a magyar könnyűzenei pályák hátulütőit. A hazai sztárvilág legismertebb alakjainak hivatalos járandóságai – a korábbi nyilatkozatok és adatok alapján – messze elmaradnak a tisztes megélhetés szintjétől. Az ellátások mértéke nem az ismertségtől, hanem a papíron igazolt járulékalaptól függ, ami a nosztalgikus slágerek mögött meglepően alacsony összegeket eredményezett – írta meg a Rúzs online.

A legélesebb kontrasztot Korda György esete mutatta be, akinek a neve mellett korábban havonta mindössze 28 ezer forintos nyugdíjösszeg szerepelt. A hat évtizede töretlenül koncertező énekes nem rejtette véka alá a véleményét a rendszer által megállapított járandóságról. „Amióta dolgozom, mindig is levonták tőlem a nyugdíjat és a járulékokat, én azonban még sosem voltam az állam pénzén se nyaralni, se kórházban. Megalázóan alacsony ez az összeg: legalább 80-100 ezer forintot tartanék méltányosnak, és minden hozzám hasonló művész megérdemelné ezt” – nyilatkozta Korda György az esettel kapcsolatban.

Korda György 28 ezer forintos nyugdíja mellett Demjén Ferenc és Nagy Feró is alacsony összeget kap

Az alacsony ellátások jelensége egyáltalán nem egyedi eset a hazai zenei szcénában, hiszen a legmeghatározóbb előadók sora szembesült hasonlóan szerény számokkal. Demjén Ferenc neve mellett korábban 48 500 forintos havi nyugdíj szerepelt, míg Zalatnay Sarolta 56 ezer forintról, Vikidál Gyula pedig 67 ezer forintos juttatásról számolt be. Nagy Feró esetében a Beatrice frontembere korábban 42 600 forintos alapról beszélt, amiből a későbbi korrekciók után is mindössze 74 ezer forintos havi kézhez kapott összeg kerekedett ki.

A látszólag ellentmondásos helyzet mögött a szórakoztatóipar korábbi foglalkoztatási sajátosságai állnak. A szocializmus évtizedeiben, illetve a rendszerváltást követő hőskorszakban a művészek jelentős része nem a mai értelemben vett, bejelentett munkaviszonyban dolgozott, vagy csupán a mindenkori minimális járulékalap után fizette meg a közterheket. A nyugdíjrendszer kiszámítási logikája viszont kizárólag az igazolt szolgálati időt és a hivatalosan bevallott jövedelmeket veszi figyelembe, a slágerlistás helyezéseket vagy az eladott lemezek számát teljesen figyelmen kívül hagyja.

A minimális állami nyugdíj miatt Demjén Ferenc és Korda György sem vonulhat vissza a színpadról

A megszerzett hírnév és a közönségsiker így a legkevésbé sem jelent automatikus garanciát a gondtalan időskorra. A megélhetési kényszer és a hivatástudat ötvözete miatt a legtöbb érintett legenda a nyugdíjkorhatár elérése után sem vonult vissza, hanem aktívan folytatta a koncertezést. A színpadi jelenlét számukra nem csupán megszokott életforma, de a biztos anyagi háttér megteremtésének elengedhetetlen eszköze is maradt. Közben az elemzők szerint a politikai és közéleti témák sem kerülik el a hazai sztárokat, ahogy egy elemzésben elhangzott: „Tudom, hol volt, és sejtem, miért titkolta” – utalva a közéleti szereplők körüli folytonos feszültségekre a Rúzs online beszámolója szerint.

A helyzetet a könnyűzenei szektorban a jogdíjakból és a folyamatos fellépésekből származó bevételek egyensúlyozzák ki, így az énekesek döntő többsége nem szorul rá a minimális állami ellátásokra. A hivatalos számok mindenesetre jól dokumentálják a több évtizedes pályafutások és az állami nyugdíjrendszer közötti mély szakadékot.