Sokan csak beképzelik maguknak az oltás utáni mellékhatásokat – állítja egy tanulmány

Kertvéllesy András

2022-02-03

Képünk illusztráció. / Forrás: Towfiqu barbhuiya / Unsplash

Azért tapasztalnak a páciensek kellemetlen mellékhatást egy oltás után, mert már előre számítanak ezekre. Hasonló ez a placeboeffekthez a gyógyszerek esetében. És így az elnevezés is: a jelenséget nocebóként emlegetik a szakemberek.

Nocebohatás

A nocebohatás a nagyon várt, ám valójában nem bekövetkező mellékhatás érzése. Erre derítettek fényt a koronavírus elleni oltással kapcsolatban is amerikai kutatók. A több mint 45 ezer ember bevonásával készült tanulmány tanulsága, hogy az oltás után tapasztalt mellékhatások többsége, vagyis 64 százaléka valójában csak képzelt, és a noceboeffektus következménye lehet – írta a Science Alert alapján a HVG.

A 12 különböző klinikai vizsgálat során 45 380 résztvevőt vontak be, közülük 22 802-s valódi oltást kaptak, míg a többiek terápiás érték nélküli sóoldatot. Azt, hogy ki melyikből kapott, senki nem tudta. Az első adag vírus beadása után az oltottak 46,3 százaléka számolt be az egész testet érintő, úgynevezett szisztémás mellékhatásokról, a leggyakrabban fejfájásról és fáradtságról. 66,7 százalékuk helyi reakciókat említett, fájdalmat, duzzanatot az oltás beadásának helyén.

Kapcsolódó cikk

gulyas-gergely-kormanyinfo-koronavirus-bejelentes

Kormányinfó: Bárki felveheti a negyedik oltást

Járványkezelési változások és élelmiszerárstop Gulyás Gergellyel.

Elolvasom a cikket »

Különös mód, a másik, a sóoldatos körben is jelentkeztek az említett mellékhatások és 35,2 százalékuk szisztémás, 16,2 százalékuk pedig helyi hatásokról számolt be. A két csoportot összehasonlítva a kutatók úgy gondolják, hogy a nocebo a szisztémás mellékhatások 76 százalékáért és a helyi reakciók 24 százalékáért felelős.

A második adagnál kevesebb mellékhatás van

A vírus elleni oltás második nocebo körében viszont csupán 31,8 százalék említett szisztémás és 11,8 százalék helyi hatást. Az oltottaknál viszont nőttek a mellékhatások: 61,4 százalék volt a szisztémás és 72,8 százalék a helyi. Folytatva az előző gondolatmenetet: a második adag után fellépő tünetek 52 százaléka tulajdonítható a nocebónak.

Végülis ebből az derül ki, hogy az összes mellékhatás 64 százaléka vezethető vissza a nocebó hatásra, ami ellen a kutatók szerint érdemes lenne fellépni. Szerintük ez bizonyíték arra, hogy mivel az emberek ismerik az oltások esetleges mellékhatásait, sok mindent abból eredőnek tartanak, vagy akár annyira tartanak a vakcinától, hogy túlzottan figyelnek a testükre tévesen.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, más kutatások a tünetek széles tartományát vizsgálták az enyhén eldugult orrtól az azonnali orvosi ellátást igénylő légzési nehézségekig mindenre kiterjedve. Szerintük létfontosságú, hogy az emberek a lehető leggyorsabban ismerjék a tüneteket és a lehető legkorábbi vizsgálatoknak is alávethessék magukat.

Kapcsolódó cikk