Annak ellenére is szilárdan tartják magukat a „rákban sokkal többen halnak meg”, az „influenza minden évben százezreket öl meg” típusú érvek, hogy egyre világosabb, mekkora egészségügyi és gazdasági krízist okoz a COVID-19.
Az influenza valóban több embert követel?
Ami a szezonális influenzát illeti – túl azon, hogy az influenzavírusok már ismerősek az emberi immunrendszer számára –, ha pusztán a kórokozó számokban kifejezhető tulajdonságait nézzük, akkor is kevésbé tűnik veszélyesnek, mint a COVID-19-et kiváltó SARS-CoV-2 vírus, amely fertőzőbb, halálosabb, és nagyobb eséllyel tarolja le az egészségügyi rendszereket.
Az influenza évente több százezer ember halálát okozza, míg a COVID-19 a mai napig kevesebb mint 9000 embert ölt meg. Ám míg az influenza egy adott évben szedhet ennyi áldozatot, az új, még egyáltalán nem kiismert koronavírusnak alig volt három hónapja, hogy kidühöngje magát.
Az influenzára lehet készülni évről-évre
A legjózanabb becsléseket tevő epidemiológusok szerint is a világ felnőtt lakosságának 20-60 százaléka kaphatja el a vírust, amelyet a hosszú lappangási idő miatt tünetmentesen is könnyen továbbadhat az ember.
7 dolog, amire már most megtanít minket a koronavírus
A 2008-as világgazdasági válság után paradox módon az emberek valamiért nem igényeltek több állami beavatkozást és szabályozást, ez most máshogyan fest. Igazán hatékonyan csak az állam tudja megvédeni a polgárait mind a járványtól, mind az annak nyomában járó gazdasági válságtól. Az állam hatékonyságát most az mutatja meg, mennyire tudja befolyásolni a polgárainak mindennapi viselkedését.
Míg az influenzára évről évre készülhetnek az egészségügyi ellátó rendszerek, addig a koronavírus miatt hirtelen megugró betegszám mind az eszközök, mind a személyzet terén kimeríti az egészségügyi intézményeket.
Mindez egy egyszerű ábrán kifejezve:
Tehát jól látható, hogy a halálesetek tekintetében is jóvam magasabb számokat produkál a COVID-19.
