“A hallgatással szemben mindenki tehetetlen” – Kosztolányi Dezső 82 éve ment el

Nyolcvan éve, 1936. november 3-án hunyt el Kosztolányi Dezső költő, író, műfordító, a Nyugat első nemzedékének egyik meghatározó alakja. A prózaírás mellett a magyar nyelv védelmében is jelentős szerepet játszott, a legtöbben talán a tíz legszebb magyar szóról szóló összeállítását ismerik.

Kosztolányi Dezső 1885. március 29-én született Szabadkán. Nagy műveltségű értelmiségi családból származott, apja a helyi főgimnázium tanára, később igazgatója volt, édesanyja révén volt unokatestvére a szintén jeles író, Csáth Géza. Gimnáziumi tanulmányait Szabadkán és Szegeden végezte, tizenhat éves korában már versét közölte a Budapesti Napló. 1903-tól járt a pesti egyetem magyar-német szakára, a Négyesy László professzor vezette stílusgyakorlatok résztvevőjeként kötött barátságot Babits Mihállyal és Juhász Gyulával.

cultura babits juhasz kosztolanyi b
Babits Mihály, Juhász Gyula és Kosztolányi Dezső

1904-ben a bécsi egyetemre iratkozott be, de egy év múlva hazatért. Nem folytatta tanulmányait, a Pesti Napló munkatársa lett. Első verseskötete, az 1907-ben megjelent Négy fal között lelkes kritikai fogadtatásra talált, egyedül Ady bírálta. Kosztolányi szívére vette a kritikát, később több cikket írt Adyról, a leghíresebb Az írástudatlanok árulása (1929) című, sok vihart kavart esszé-pamflet, amelyben időszerűtlennek minősítette az irodalmi kánonba akkor már beemelt Ady költészetét.

Kosztolányi 1908-tól, a Nyugat indulásától a lap állandó szerzője volt, Babits, Tóth Árpád, Karinthy, Füst Milán társaságában. 1910-ben jelent meg A szegény kisgyermek panaszai című versciklusa, amely meghozta számára az igazi sikert.

Ekkor ismerkedett meg Harmos Ilona színésznővel (akit Görög Ilonának nevezett el), s 1913-ban összeházasodtak.

45184914 932518573614277 6312017442965028864 o

Mindez nem gátolta meg a költőt abban, hogy más nőkkel folytasson szerelmi viszonyt, sőt rendszeresen kereste a pénzért megvásárolható nők kegyeit is.

karinthy frigyes kosztolanyi dezso e1340575005195
Hajókiránduláson, Karinthy Frigyessel

Mint oly sok művész, az első napokban támogatta az 1919-ben kikiáltott Tanácsköztársaságot, de a proletárdiktatúrával nem értett egyet, a kommün bukása után a szélsőjobboldali Új Nemzedék című lap Pardon rovatába írt vitatható értékű cikkeket. Egy ideig Szabó Dezső oldalán részt vállalt az Írószövetség munkájában, de 1920-ban viszonyuk megromlott, személyeskedő hírlapi vitába torkollott. A vitát Kosztolányi a Nero, a véres költő című regényével zárta le, amelyben Néró alakjában állítólag Szabó Dezsőt írta meg. A regény német kiadásához Thomas Mann írt előszót, akivel a költő jó kapcsolatban volt.

A húszas évek a prózaíró Kosztolányi kibontakozásának időszaka, egymás után jelentek meg máig is igen népszerű regényei: a húga alakját megidéző Pacsirta, az Aranysárkány, majd az Édes Anna, amelynek témáját feleségétől kapta.

Mindhárom regényből nagysikerű film is készült. A prózaírás mellett a magyar nyelv védelmében is jelentős szerepet játszott, számos cikkben támadta a nyelvhasználat idegenszerűségét, a legtöbben talán a tíz legszebb magyar szóról szóló összeállítását ismerik.

kosztó
Kosztolányi Dezső a dolgozószobában

1930-ban a Kisfaludy Társaság tagjává és a Magyar PEN Club elnökévé választották, ezután hosszabb ideig külföldön, Grenoble-ban, majd Londonban tartózkodott. Hazatérése után jelentős szerepet játszott a PEN Club budapesti kongresszusának megszervezésében. 1933-ban jelent meg Esti Kornél című műve, amelynek főhőse a szerző alteregója, lélekmása. A művet Babits kedvezőtlenül fogadta, s ez amúgy is hidegülő barátságuk megszakadásához vezetett.

Kosztolányi Dezső, feleségével

Enjoy the videos and music you love, upload original content, and share it all with friends, family, and the world on YouTube.

Kosztolányi ekkoriban fedezte fel magán a gégerák tüneteit, s írásainak fontos jelképe lett “a halál vad aether-szaga”. Ötvenedik születésnapján a Nyugatban köszöntötték kortársai, és megjelent Számadás című kötete. Megismerkedett Radákovich Máriával, élete utolsó nagy szerelmével, a Szeptemberi áhítat ihletőjével. Állapota egyre romlott, több műtéten is átesett. 1936 elején Stockholmban is kezelték, de hangját teljesen elvesztette, élete utolsó időszakában már csak írásban tudott érintkezni környezetével. 1936. november 3-án halt meg Budapesten. Decemberben a Nyugat különszámmal adózott emlékének, 1938-ban felesége megírta regényes életrajzát.

Fény derül József Attila titkaira Kosztolányi fiának visszaemlékezéseiből

Kosztolányi Ádám, Kosztolányi Dezső fia számos visszaemlékezést írt. József Attiláról is közölt többet. Annyira pontos volt a memóriája, hogy még arra is emlékezett, édesapja milyen szakaszokat és sorokat tartott fontosnak József Attila Medvetánc című kötetében.

2010-ben Budapesten, a költő egykori Bartók Béla úti lakóházán emléktáblát avattak, a Magyar Nemzeti Bank pedig ötezer forint névértékű ezüst emlékpénzt bocsátott ki születésének 125. évfordulója alkalmából. Nevét viseli a szabadkai színház, Budapesten, a róla elnevezett téren szobra is áll.


Ez is érdekelhet

Top sztorik a rovatból