A nyári kereskedési csend elteltével komoly felhalmozódott nyomással kell szembenézniük az európai államadósság-piacoknak. A szokásos szezonalitás szerint a német tízéves államkötvények hozama augusztus után eleve emelkedni szokott mintegy 0,15 százalékponttal, ám idén a folyamat korábban indult, és nem szorítkozott Németországra. A befektetők világszerte fokozott eladási hullámmal reagáltak az állampapírokra, ami a hozamok jelentős megugrását eredményezte – írta meg a economist.com.

A piacon uralkodó feszültséget az emelkedő inflációs kockázatok, a bizonytalan gazdasági növekedési kilátások és a költségvetési szigorítások iránti politikai étvágy teljes hiánya hajtja. Az euróövezetben ráadásul 21 tagállam és az Európai Unió saját adósságkibocsátása között kell mérlegelniük a szereplőknek, miközben a kormánynak óriási költségvetési hiányokat kellene finanszírozniuk a piacon.

A The Economist szerint eladási hullám söpör végig az európai kötvénypiacokon

Az Európai Központi Bank és a frankfurti banknegyed épületei mögött lemenő nap nem hozott megnyugvást a kötvénypiacokra. A növekvő energiaköltségek és a külső geopolitikai bizonytalanságok tovább élesítik az amúgy is jelen lévő hazai költségvetési kihívásokat. A befektetők egyre magasabb prémiumot követelnek a hosszabb lejáratú papírokért cserébe, mivel a költségvetések fenntarthatósága több nagy európai állam esetében is kérdésessé vált.

Christian Odendahl, a lap európai gazdasági szerkesztője rámutatott, hogy Európa különösen kitett az olyan külső sokkoknak, mint a háborús konfliktusok vagy az energiaellátási zavarok. Ezek a tényezők emelik az inflációs várakozásokat, ami arra kényszeríti a piacot, hogy jóval magasabb hozamelvárásokat árazzon be az államadósság finanszírozásakor.

Christian Odendahl szerint a politikai bizonytalanság akadályozza a költségvetési szigorítást

A gazdasági nyomást tovább fokozza a belpolitikai instabilitás több kulcsfontosságú tagállamban. A növekvő adósságszint csökkentésére tett kísérletek sok helyen politikai ellenállásba ütköznek, miközben a növekedés lassan cammog. Ebben a környezetben a központi bankok mozgástere is beszűkül, hiszen a tartósan magas inflációs kockázatok miatt nem kezdhetnek gyors kamatvágásokba.

A piaci szereplőknek így hozzá kell szokniuk a tartósan magasabb hozamok korszakához. A kötvénypiacokra nehezedő nyomás a következő hónapok költségvetési tárgyalásait is végigkíséri majd, ahogy a tagállamok próbálnak egyensúlyt találni a dráguló eladósodás és a növekedési elvárások között.