A magyar állami televízióban csütörtök reggel 6 órakor ért véget a 44 napon át tartó rendkívüli hírcsend, amelyet az áprilisban megbuktatott Orbán-kormány 16 éves illiberális médiagépezetének lebontására hivatkozva rendeltek el. A sajtó feletti totális ellenőrzés felszámolása Magyar Péter egyik legfőbb kampányígérete volt, aki korábban nyíltan deklarálta: „Nem azért választottak meg, hogy leváltsam a kormányt, hanem azért, hogy leváltsam a rezsimet”. A megújult adás rögtön szimbolikus hírrel indított, részletesen beszámolva a volt kormányfő éles kritikusaként ismert, korábbi legfelsőbb bírósági elnök, Baka András köztársasági elnöki beiktatásáról.
A 25 perces műsoridő a független megfigyelők szerint érezhető irányváltást hozott a képernyőn: a tudósítások kiegyensúlyozott szerkezetben mutatták be a közéleti eseményeket, és hosszú évek után végre megszólalási lehetőséget kaptak az ellenzéki és kritikus hangok is. A korábbi egyoldalú narratívák eltűnése látványos szakításnak tűnik az elmúlt másfél évtized gyakorlatával, a felszín alatt azonban komoly feszültségek feszítik a folyosókat, miközben az ott dolgozó újságírók maguk is azzal küzdenek, hogyan számoljanak el a korábbi rendszerben betöltött szerepükkel a nézői bizalom visszaszerzéséért.
25 perces kiegyensúlyozottság és a közmédia híradója
A színfalak mögött zajló valóság azonban korántsem olyan makulátlan, mint a stúdió új díszletei. Bár a korábban MTVA néven működő, most Kozmedia névre keresztelt műsorszolgáltató a Facebookon határozottan azt állította, hogy a híradások korábbi szerkesztői közül senki sem vett részt a csütörtöki kiadás elkészítésében, a belső munkatársak beszámolói egészen más képet festenek. Több alkalmazott megerősítette: jóllehet néhány elhasznált műsorvezetőt és riportert elbocsátottak, a háttérben dolgozó szerkesztőségi állomány nagyrészt változatlan maradt.
Kapcsolódó cikk
Mésem lesz rendszerváltás? Ugyanúgy propagandistákkal töltik fel az M1 híradót a közmédiában
A szerkesztőségi levelezésekből kiszivárgott belső adatok szerint ugyanazok a munkatársak maradtak a stábban, akik éveken keresztül közvetlenül a kormányzati megrendelésre készítették a propagandát. Ez a kettősség folyamatos gyanakvást szül, hiszen amíg a döntéshozó apparátus alsóbb szintjei érintetlenek maradnak, addig a függetlenségről szóló ígéretek bármelyik pillanatban meginoghatnak a politikai nyomás alatt.
Visszavont kinevezések és a változatlan szerkesztői gárda
A kormány által kinevezett ideiglenes vezetés már az újraindulás előtti hetekben hatalmas botrányba futott bele a káderválogatás során. A menedzsment komoly társadalmi felháborodással szembesült, amikor egy olyan hírműsorvezetőt próbált pozícióba helyezni, aki korábban a miniszterelnöki belső körhöz tartozó médiumoknál és vállalatoknál épített karriert. A felháborodás nyomán a csatorna másnap kénytelen volt visszavonni a kinevezést, ami viszont újabb kérdéseket vetett fel a közvetlen kormányzati beavatkozás határairól.
Kapcsolódó cikk
A valódi rendszerszintű átalakulás sorsa most az őszi hónapokban dől el: az új vezérigazgatót nyílt pályázati eljárás keretében választják ki október végéig, akinek a feladata lesz a szakmai és társadalmi konzultációk ajánlásainak tényleges érvényesítése a falak között – számolt be a nemzetközi figyelmet kiváltó átalakulásról a Le Monde.
A közmédia intézményi auditja és a belső átvilágítás a következő hetekben folytatódik, miközben a szakmai szervezetek árgus szemekkel figyelik, hogy a képernyős korrekciókat követi-e a szerkesztőségi háttéremberek valódi cseréje.
