A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület új tagokat bemutató kiállítása merész koncepcióval fogadta látogatóit: kész művek helyett vázlatokból és tervekből rendeztek tárlatot. „Sokan már a kiállításkoncepció ötletének felvetésekor ódzkodtak félmunka kiállításától. Nem véletlenül” – írta az egyesület egyik új művésze, Lázár Dóri. (Hogyan) lehet félmunkát kiállítani?

Fiatal művészek, progresszív törekvések

A Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület új tagjainak bemutatkozó kiállításán jártunk.  A kraft,werk címet viselő tárlat programját azzal a céllal hozták létre, hogy a látogatók számára betekintést adjanak az alkotói munkafolyamatba.

A párducmintás plüssdelfin esete az álmokkal / ContextUs

Múlt csütörtökön a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesület adott otthont az Ébredni alszom, lefeküdni kelek föl / I sleep to wake up, I get up to lie down című fiatal alkotók által reprezentált kiállításnak. Az installációk között felvonult több fotó, vizuális és képzőművészeti alkotás, írhattunk írógéppel

A nemrég a megszűnés szélére került FKSE 1958-ban jött létre. Az egyesület kezdetektől a főiskoláról kikerülő alkotók pályára állítását, a szakmába való beilleszkedését segíti ösztöndíjakkal, műteremhasználati és kiállítási lehetőségek biztosításával.

kraft, werk, az FKSE új tagos kiállítása / Fotó: Regős Benedek

Az alapítása óta eltelt évtizedekben nagy változásokon átment FKSE azóta is töretlenül feladatának tekinti, hogy érdekvédelmi funkciókat lásson el és tagjainak lehetőséget biztosítson a progresszív művészeti törekvések megvalósításában és reprezentációjában.

A minden év őszén tartott tagfelvételen 35 év alatti képzőművészek, kurátorok és kritikusok csatlakozhatnak az egyesülethez.

A 2018-ban felvett tagok, a jelenlegi tárlat kiállítói: Bán András, Bilak Krystyna, Biró Dávid, Bubla Éva, Fusz Mátyás, Gallov Péter, Hajdu Levente, Horváth Villő, Kazi Roland, Lázár Dóri, Monhor Viktória, Martinkó Márk, Poór Dorottya, Regős Benedek, Szabó Menyhért, Teplán Nóra, Tettamanti Ádám, Thury Lili, Tillmann Hanna és Várnai Ágnes voltak.

Hogyan tárul fel a művészi gondolkodásmód a munkafolyamat tükrében?

Az új tagok bemutatkozó kiállítása a munkafolyamatokra, alkotói fázisokra helyezte a hangsúlyt, a kész művek helyett egy projekt kialakulását és felépítését modellezve. A tervekből, vázlatokból elősejlő eltérő gondolkodásmódok kerültek előtérbe.

Az alkotásra felkészülő kutatói fázistól, az inspirációgyűjtő szakasztól kezdve, a már megvalósult munkákig különböző stádiumban lévő művek kerültek reflektorfénybe.

Ismertető szövege szerint „a kiállítás célja, hogy a különféle alkotói folyamatok és művészi gondolkodásmódok bemutatásán keresztül adjon képet az FKSE legújabb tagjairól, amely akár többet is elárulhat egy-egy művész praxisáról mint egy elkészült, lezárt munka.” 

/ Fotó: Az esemény hivatalos Facebook-oldala

Ezt az ígéretét valóban maradéktalanul beváltotta a tárlat, már ami az eltérő alkotói habitusok bemutatását illeti, mivel magával a koncepció értelmezésével is önmagukat definiálták a kiállító művészek.

Az alkotói folyamat rekonstrukciója

Nem mindegyik kiállító engedett betekintést az alkotás folyamatába. Sokan elkészült, lezárt munkát, végeredményeket, esetleg a legutóbbi munkájuk hátterét mutatták be, az alkotás megvalósulásáig vezető út inspirációs forrásait kiállítva. A tulajdonképpen már elkészült projektekből mutatott be válogatást többek közt Gallov Péter, Biró Dávid, Bilak Krystyna, Szabó Menyhért és Tettemanti Ádám is. A nézőket avatták be azokba a munkafolyamatokba, szempontrendszerekbe, amelyekkel a kortárs alkotók dolgoznak egy mű létrehozásakor.

A werk jelleg, a mű készítésébe való betekintés világosabban nyilvánult meg Bubla Éva és Kazi Roland esetében.

Bubla egy Indiában készült installációjának werkfilmjével járult hozzá a kiállításhoz, míg Kazi Roland konceptuális alkotásainak kutatási fázisát mutatta be egy tabló formájában. Kazi, szembesítve a kezdeti vázlatokat elkészült művekről készült fotókkal, a lehető legszerencsésebb formában érvényesítette a kiállítási koncepciót. A kutatási fázisból származó szöveges források bemutatásával a felfedezés feladatát állította a néző elé.

kraft, werk, az FKSE új tagos kiállítása / Fotó: Regős Benedek

Kazi Roland alkotásai az észlelt valóság szubjektivitását, az észlelés és gondolkodás egymástól nem szétválasztható folyamatait vizsgálják. Az észlelés és valóságértelmezés problémáit feldolgozó szoborsorozatok létrehozásának szakaszait, a kutatás, tervezés és kivitelezés stádiumait rekonstruálta vázlatokkal, könyvekből kitépett lapokkal.

Kísérleti alkotások kezdeti stádiumban

Más alkotások a látogatók részvételére vártak: Horváth Villő egy új projektjének kialakításához kérte a közönség segítségét. Észrevételeiket egy új kísérleti tér létrehozásához tervezi hasznosítani, amely kialakítása során a különböző érzékszervek képességeit fogja vizsgálat alá vetni és próbára tenni. Thury Lili Köz- című, készülőben levő zine elkészítéséhez keresett jelentkezőket, akikkel a későbbiekben együtt fogja létrehozni a közéleti eseményekre reflektáló kiadványt.

Monhor Viktória egy szintén közéleti témákat feldolgozó lecture performansz felkészülési fázisát villantja fel.

A művész készülő szakdolgozatát a lecture performanszról írja, amely a performansz-művészet és az egyetemi előadások jellegzetességeit ötvöző műfaj. Látogatói szempontból azonban még a kiállítási koncepció ismeretében sem szerencsés egy olyan, a művész szavaival élve, „formálódó inspirációs-mező” kiállítása, „melynek kimenetele a folyamat e pontjából nézve még nem látható”.

kraft, werk, az FKSE új tagos kiállítása / Fotó: Regős Benedek

Műfaji adottságokból adódóan egy performansz-művésznek semmiképp se könnyű feladat egy hasonló kiállítási helyzetnek megfelelni. A nézőben viszont hiányérzet keletkezik, erősen homályos képet kap az alkotó készülő munkájáról, aki a későbbi lecture performanszot inspiráló elméleti kutatás elemeit állította ki, egy asztalra német és magyar nyelvű kiadványokat és egy afroparókát helyezve.

Perfekcionizmus és elengedés

Lázár Dóri bátor gesztussal a művek készítése közben elkövetett bakikat vágta Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek címmel egy videóvá. Dóri megemlíti, hogy a kiállító új tagok, teljesen érthetően, tartottak a kiállítás koncepciójától, a félkész munkák kiállításától.

A gyerekcipőben járó projektek nyilvánossá tétele sebezhető pontján mutatják be a művészt.

Ennek a problémának a megoldására különböző stratégiákat mutatnak fel a kiállítók. A fentebb említett, kész munkákat magyarázatokkal, ismertetővel ellátó kényelmes opció mellett, megjelenik a félkész sorozatokba való betekintés lehetősége, valamint a még csak csírájában létező jövőbeli munkák sejtetése.

Generációs témák

Már az alapkoncepciót is más módon értelmező, egyébként is különböző stílusú, egyéniségű alkotók egybefűzésével érthető módon nem alakulhatott ki egységes kiállítás. Viszont az így létrejövő összetett légkörben az alkotásokat összekötötték egyes tematikai egybecsengések, ami főleg a kiállítók egy generációba való tartozásának tulajdonítható. Témaválasztás szempontjából jellemző a kiállító alkotókra a kortárs vizuális kultúrával és képfogyasztási népszokásokkal szembeni kritikai attitűd. A képekhez fűződő viszonyunkat, a digitális képáramlásnak a képek megváltozó szerepéhez vezető hatását többen is vizsgálják. Általában véve a technikai médiumok is foglalkoztatják az alkotókat.

Martinkó Márk mesterséges terek inspirálta munkái például az adatvizualizáció és az új technológiai lehetőségek kiaknázására épülnek.

A minden korábbinál nagyobb mennyiségű képi információval szembesülve a megkérdőjeleződő képiség és a képzőművészet jelenségeire reflektál Biró Dávid. Tágabb értelemben a tömegmédiumok és termékeik is gyakran jelennek meg az alkotásokban. Monhor Viktória inspirációs mezője és Thury Lili készülő, közéleti témákat feldolgozó zine kiadványa is sajtótermékekből táplálkozik.

kraft, werk, az FKSE új tagos kiállítása / Fotó: Regős Benedek

A társadalmi és környezetvédelmi tudatosság szintén hangsúlyos vonulatként jelenik meg. Ezt képviseli többek közt Bubla Éva társadalom és a környezet problémáinak reprezentációja iránt elkötelezett művészete.

Várnai Ágnes Műszálvirágzás című, készülőben levő sorozatában pedig egy fiktív ökológiai fejlődést kíván majd bemutatni.

A rendkívül időtálló, az ember által rászabott rendeltetésből kiszabaduló műanyag útját követi az ökoszisztémába beépülve.

Nézőt próbáló, de ígéretes bemutatkozást zárt az FKSE új tagjait bemutató, izgalmas koncepcióval dolgozó kiállítás. Remélhetőleg a közeljövőben a majd kész alkotásokkal és az alkotókkal is újra találkozhat a közönség.