Kurtág György közel hatvan évet váratott arra, hogy elkészüljön első operája Samuel Beckett Végjátéka alapján.
Budapesten a szovjet tankok véget vetettek a keleti blokktól való elszakadási kísérletnek, 1956 őszén. A forradalom kegyetlen leverése sok művész és értelmiségi számára jelentette a kommunista eszmékből való végleges kiábrándulást.
Az ekkor 30 éves magyar zeneszerző, Kurtág György számára a világ összeomlott.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Nem csak a külvilág, hanem a belső világom is[/perfectpullquote]
– nyilatkozta egy interjúban.
Kurtág, az elkövetkező két évet Párizsban töltötte, hogy életének új értelmet találjon. A modern zenei világ központjában találta magát. Olyan zeneszerzőkkel és munkáikkal került kapcsolatba, mint Olivier Messiaen, Anton Webern, Arnold Schoenberg és Pierre Boulez.
Ebben az időszakban, Párizsban látta Samuel Beckett Végjáték /Endgame/ című drámáját. Ez a találkozás Kurtág egész életére kihatással volt, tanulmányozta Beckett műveit. Számos szerzeményét ezek a művek inspirálták. Hat évtizeddel később pedig a megszületett Kurtág régóta várt első operája, amely a Végjátékon alapul, amelyet november 15-től a világhírű milánói Scala operaház tűz műsorára.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Kurtág napjaink talán a legfontosabb zeneszerzője a világon[/perfectpullquote]
– mondta Alexander Pereira, a Teatro alla Scala igazgatója.
Kurtág karrierje sok befejezetlen projektet tartalmaz, ezek között számos opera is található.
Kurtág, aki a Budapest Music Center tetőtéri stúdiójéban alkot és él feleségével Mártával, a múlt hónapban adott interjút. Beszélt az opera fontosságáról, amely olyan művészeti forma, amelyben két nagy szenvedélye egyesül: az élőbeszéd és az énekhang.
No Title
No Description
Kurtág elmondta, hogy az olasz reneszánsz nagy zeneszerzőjének művéhez, Monteverdi Orfeuszához nyúlt vissza inspirációért. Monteverdi volt az első, akinél elsőként figyelhető meg az, hogy a beszéd és az ének ugyanakkorra hangsúlyt kap.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Monteverdinél a szöveg nem vonul háttérbe, a zene kedvéért [/perfectpullquote]
– fejtette ki Kurtág.
Kurtág György 1926-ban született az erdélyi Lugojban, egy zsidó család gyermekekén. Megtanult zongorázni, majd kamarazenét és zeneszerzést tanult Budapesten, ahol megismerkedett a szintén zongorista feleségével.
Kurtág az utolsó tagja annak a nagy európai zeneszerző generációnak, akik a második világháború idején nőttek fel. A barátja Ligeti György 2006-ban, Boulez 2016-ban halt meg. Kurtág 1994-es nagyzenekari műve a Stele olyan, mint egy sírkő, melyre a teljes európai zenetörténet íródott. Nyilatkozta Simon Rattle a Boston Globe-nak.
A zenei világ sokat várakozott Kurtág Végjátékára, amely végre eljutott a premierjéig.
György Kurtág, 12 Microludes for String Quartet (Hommage à Mihály András) Maxwell Quartet
performed by the Maxwell Quartet maxwellstringquartet.com recorded/filmed at Crear Space To Create, Argyllshire, Scotland June 2012
Kurtág sokkal több művét is befejezhette volna, de úgy nyilatkozott, hogy nem akarta kompromittálni a kreatív szabadságát. Tehát csak ezt az egyet engedte szabadjára.
Beckett-drámájának megzenésítése során éveket áldozott a színdarab tanulmányozására, két évig elemezte annak szóhasználatát, és végül arra a megállapításra jutott, hogy amit Beckett alkotott az már szinte zenei.
Felesége Kurtág Márta, végig partnere volt az opera megalkotásának folyamatában. A Végjáték nem csak Kurtág karrierjének, hanem a házaspár kreatív kapcsolatának, együttműködésének is megkoronázása.
Az interjú kezdetén Kurtág György azzal kedveskedett feleségének, hogy zongorán eljátszotta a 90-dik születésnapjára szánt szerzeményt.
Kurtág Márta így fogalmazott az új Beckett-opera kapcsán: „Ez a mi végjátékunk.”
