Kurtág György közel hatvan évet váratott arra, hogy elkészüljön első operája Samuel Beckett Végjátéka alapján.

Budapesten a szovjet tankok véget vetettek a keleti blokktól való elszakadási kísérletnek, 1956 őszén. A forradalom kegyetlen leverése sok művész és értelmiségi számára jelentette a kommunista eszmékből való végleges kiábrándulást.

Az ekkor 30 éves magyar zeneszerző, Kurtág György számára a világ összeomlott.

Nem csak a külvilág, hanem a belső világom is

 

  – nyilatkozta egy interjúban.

Kurtág, az elkövetkező két évet Párizsban töltötte, hogy életének új értelmet találjon. A modern zenei világ központjában találta magát. Olyan zeneszerzőkkel és munkáikkal került kapcsolatba, mint Olivier Messiaen, Anton Webern, Arnold Schoenberg és Pierre Boulez.

Kurtág György a Budapet Music Center stúdiójában / Fotó Stiller Ákos

Ebben az időszakban, Párizsban látta Samuel Beckett Végjáték /Endgame/ című drámáját. Ez a találkozás Kurtág egész életére kihatással volt, tanulmányozta Beckett műveit. Számos szerzeményét ezek a művek inspirálták. Hat évtizeddel később pedig a megszületett Kurtág régóta várt első operája, amely a Végjátékon alapul, amelyet november 15-től a világhírű milánói Scala operaház tűz műsorára.

Kurtág napjaink talán a legfontosabb zeneszerzője a világon

mondta Alexander Pereira, a Teatro alla Scala igazgatója.

Kurtág karrierje sok befejezetlen projektet tartalmaz, ezek között számos opera is található.

Kurtág György a Liszt Akadémián / BMC

Kurtág, aki a Budapest Music Center tetőtéri stúdiójéban alkot és él feleségével Mártával, a múlt hónapban adott interjút. Beszélt az opera fontosságáról, amely olyan művészeti forma, amelyben két nagy szenvedélye egyesül: az élőbeszéd és az énekhang.

György Kurtág : ΣΤΉΛΗ (Stele)

György Kurtág : ΣΤΉΛΗ (Stele)

Kurtág elmondta, hogy az olasz reneszánsz nagy zeneszerzőjének művéhez, Monteverdi Orfeuszához nyúlt vissza inspirációért. Monteverdi volt az első, akinél elsőként figyelhető meg az, hogy a beszéd és az ének ugyanakkorra hangsúlyt kap.

Monteverdinél a szöveg nem vonul háttérbe, a zene kedvéért


– fejtette ki Kurtág.

Kurtág György 1926-ban született az erdélyi Lugojban, egy zsidó család gyermekekén. Megtanult zongorázni, majd kamarazenét és zeneszerzést tanult Budapesten, ahol megismerkedett a szintén zongorista feleségével.

Kurtág az utolsó tagja annak a nagy európai zeneszerző generációnak, akik a második világháború idején nőttek fel. A barátja Ligeti György 2006-ban, Boulez 2016-ban halt meg. Kurtág 1994-es nagyzenekari műve a Stele olyan, mint egy sírkő, melyre a teljes európai zenetörténet íródott. Nyilatkozta Simon Rattle a Boston Globe-nak.

A zenei világ sokat várakozott Kurtág Végjátékára, amely végre eljutott a premierjéig.

György Kurtág, 12 Microludes for String Quartet (Hommage à Mihály András) Maxwell Quartet

performed by the Maxwell Quartet maxwellstringquartet.com recorded/filmed at Crear Space To Create, Argyllshire, Scotland June 2012

Kurtág sokkal több művét is befejezhette volna, de úgy nyilatkozott, hogy nem akarta kompromittálni a kreatív szabadságát. Tehát csak ezt az egyet engedte szabadjára.

Beckett-drámájának megzenésítése során éveket áldozott a színdarab tanulmányozására, két évig elemezte annak szóhasználatát, és végül arra a megállapításra jutott, hogy amit Beckett alkotott az már szinte zenei.

Kurtág György és felesége / Fotó: Stiller Ákos

Felesége Kurtág Márta, végig partnere volt az opera megalkotásának folyamatában. A Végjáték nem csak Kurtág karrierjének, hanem a házaspár kreatív kapcsolatának, együttműködésének is megkoronázása.

Az interjú kezdetén Kurtág György azzal kedveskedett feleségének, hogy zongorán eljátszotta a 90-dik születésnapjára szánt szerzeményt.

Kurtág Márta így fogalmazott az új Beckett-opera kapcsán: “Ez a mi végjátékunk.”