Döntött a parlament a vagyonszabályozás új kereteiről
A parlament elfogadta a mindössze tizennégy oldalas törvénytervezetet, amelyet Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes, a Tisza-kormány Miniszterelnökséget vezető minisztere terjesztett a képviselők elé.
A hivatalos megjelölése szerint „Az államhoz kapcsolódó vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelme és megerősítése érdekében szükséges egyes törvények módosításáról” címet viselő salátacsomag mélyreható változásokat hoz a tőkepiaci környezetben.
A jogszabály közvetlen célkeresztjében az ország második legnagyobb pénzintézete, az MBH Bank, valamint az elmúlt években óriásira duzzadt technológiai és távközlési vállalat, a 4iG Nyrt. áll.
A Portfolio szakmai elemzése szerint a korábbi években az állami tőkebefektetések meghatározó része zártkörű alap formájában valósult meg, leggyakrabban 70 százalékos állami és 30 százalék magántőke-arányban, ám a tényleges kontrollt a magánszektor gyakorolta.
Az Európai Unió támogatásainak lehívásához kapcsolódó korábbi csomagok még csupán a struktúrák átláthatóságát célozták, a frissen elfogadott rendelkezések viszont már konkrét kényszereszközöket adnak a kabinet kezébe.
Az új kényszereszközök közül a legkeményebb azonnal az SZHISZ intézményét célozza meg. A lépéssel olyan MBH-követelés kerül a döntéshozók kezébe, amely alapjaiban alakítja át az erőviszonyokat.
