Ömlesztett Excel és szűkös határidő
A hibás adatok nyilvánosságra kerülését a levéltár az átadott anyagok rendezetlenségével indokolta. Cseh Gergő Bendegúz elmondása szerint az Alkotmányvédelmi Hivataltól október elején vették át a mágnesszalagok adatait. A főigazgató beszámolt arról, hogy a nemzetbiztonsági szervezet milyen formátumban juttatta el hozzájuk a nyilvántartást.
„Ezek a mágnesszalagok tartalmazzák a »H« adattárat, azaz a hálózati nyilvántartást, ami mintegy 58 ezer nevet tartalmaz az 1970-es évektől kezdődően. Az ÁH-tól kapott adatbázisban ömlesztve, egyetlen mezőbe zsúfolva szerepeltek a különböző adatok, a levéltár munkatársainak kellett ezeket szétszedniük. Erre alig egy hónapjuk volt, hiszen november 4-re volt kitűzve az iratok nyilvánosságra hozása. Amikor az adatokat átmásolták a nyilvános adatbázisba, olyan nevek is átkerültek oda, amiknek nem kellett volna” – magyarázta az intézményvezető.
A levéltári szakembereknek így alig néhány hét alatt kellett elvégezniük a több tízezer soros állomány manuális és szoftveres szétválogatását. A rendkívül szoros határidő miatt az ellenőrzési folyamatok nem tudták teljes mértékben kiszűrni a hibákat.
A mágnesszalagokról származó H-adattár mellett a levéltár a 6-os kartonokat és a beszervezési B-naplókat is feldolgozta, mintegy 60 ezer nevet érintve. Cseh Gergő Bendegúz rögzítette, hogy a papíralapú kartonok és a B-naplók körében nem történt adatvédelmi incidens.
A technikai galiba kizárólag a mágnesszalagok digitális adatstruktúrájából és a belső állambiztonsági jelölésekből fakadt. A rendszerben ugyanis numerikus jelölések határozták meg az egyes személyek pontos szerepét.
A feldolgozás során végül egyetlen jelölés, a megfigyeltekre vonatkozó 05-ös kód félrecsúszása okozta a botrányt. Nem Lezsák Sándor volt azonban az egyetlen, aki emiatt váratlanul a hálózati nyilvántartásban találta magát.
