Mit rögzít valójában a mágnesszalagos nyilvántartás?
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára szakmai anyagai alapján a most nyilvánosságra került mágnesszalagok önmagukban nem igazolnak tényleges ügynöki tevékenységet. A fennmaradt szalagokon nemcsak a beszervezett hálózati személyek, hanem a beszervezésre kiszemeltek adatai is helyet kaptak.
Lezsák Sándor esetében kizárólag a mágnesszalagon maradt fenn bejegyzés, úgynevezett 6-os beszervezési karton vagy B-naplós tétel egyáltalán nem került elő. A levéltár tájékoztatása szerint a szalagok mögött nincsenek közvetlen bizonyító erejű szöveges iratok.
A mágnesszalagokon hozzávetőleg 58 ezer ember neve szerepel, ami az ÁBTL főigazgatója, Cseh Gergő Bendegúz közlése szerint a hajdani hálózati állománynak mindössze egyharmadát fedi le. A főigazgató korábban külön óvatosságra intett a nevek pusztán technikai szereplése kapcsán.
A Kádár-korszakban az állambiztonság számos olyan személyről is vezetett nyilvántartást, akiket megpróbáltak beszervezni, de a kísérlet kudarcba fulladt. A puszta regisztráció így önmagában nem bizonyítja sem a hálózati munka vállalását, sem a jelentéstételt.
A szakértők szerint a mágnesszalagos adatsorok kontextus nélküli közzététele komoly tévedésekhez vezethet. Emiatt az érintett közéleti szereplők tisztázása jelenleg kizárólag egyedi nyilatkozatokon és utólagos kutatásokon múlik.
Az eddig megnyitott 6-os kartonok és mágnesszalagok azonban csak a felszínt kapargatják. Kérdés, mekkora politikai vihart kavar majd a jóval kényesebb B-naplók és beszervezési iratok felbukkanása a rendszerben.
