Ligeti Miklós a japán alvilág működéséhez hasonlította a NER lojalitását

A szakértő elemzése szerint a TEK volt vezetője végtelenül hálás lehet a korábbi miniszterelnöknek, aki egy egyszerű, leszerelt rendőrőrnagyból varázsolt belőle hirtelen dandártábornokot 2010-ben. Ez a mesterségesen felépített karrier és a belévetett bizalom egy olyan erős lojalitási köteléket hozott létre, amely miatt szinte teljesen kizárható, hogy a gyanúsított a kihallgatások során a politikai feletteseire valljon. Képes-e a nyomozóhatóság külső bizonyítékokkal alátámasztani a legfelsőbb szintű utasítások tényét, ha az ügy kulcsszereplői a saját szabadságvesztésük árán is védik a korábbi rendszer irányítóit? A jogvédő szervezet vezetője a kialakult hallgatási spirált egyenesen a japán maffia hierarchiájához hasonlította, ahol a bukott vezetők helyett az alárendeltek viszik el a büntetőjogi balhét a börtönbüntetés során. Ez az íratlan szabályrendszer garantálja a struktúra legfelső szintjeinek a sérthetetlenségét, miközben a végrehajtók csendben, a politikai iránymutatásnak megfelelően vállalják a teljes felelősséget a bíróság előtt. Mennyiben tekinthető jogállaminak egy olyan büntetőeljárás, ahol az igazságszolgáltatás beéri a fizikai végrehajtók megbüntetésével, de a felbujtói, stratégiai szerepkörök feltáratlanok maradnak?

A vagyonvisszaszerzés jogi és formai akadályainak felszámolása

Az igazgató üdvözölte az Európai Ügyészséghez való csatlakozást és a közérdekű alapítványok visszavételét, ugyanakkor a magántőkealapok rendszerének az azonnali, átfogó vizsgálatát szorgalmazza. A Transparency International jelenleg is gőzerővel dolgozik azon az aktán, amely 5 magántőkealap százmilliárdos, a jogi előírásoknak gyaníthatóan nem megfelelő tőkeinjekcióit tárja a nyilvánosság elé. Hogyan lehet az állam számára visszaszerezni ezeket az irdatlan összegeket, ha az ügyleteket formailag érvényes, a korábbi jogszabályoknak megfeleltetett szerződések védik a polgári jogi támadásoktól?

A szervezet formabontó javaslata szerint a tervezett vagyonvisszaszerzési hivatalnak olyan erős, szinte bírói szintű jogköröket kellene adni, amely alapján maga a hivatal mondhatná ki egy-egy szerződés érvénytelenségét. Ez a megoldás teljesen megfordítaná a jelenlegi bizonyítási terhet, hiszen a hivatali eljárás után a vagyontól megfosztott félnek kellene a bíróságon igazolnia, hogy a vagyonosodása tisztességes úton történt. Megteremthető-e egy ilyen drasztikus jogi fordulat anélkül, hogy az az alkotmányos alapelvek, például a tulajdonhoz való jog aránytalan és visszamenőleges sérelmét okozná?

A volt miniszterelnök esetleges büntetőjogi felelősségre vonásáról a jogász kijelentette, hogy ha megfogalmazódik a megalapozott bűncselekmény gyanúja, akkor a társadalmi közérzülettől függetlenül, a törvény előtti egyenlőség alapján kell eljárni vele szemben.

A büntetőjogi és vagyoni elszámoltatás a következő kormányzati ciklus legbonyolultabb jogi és társadalmi kihívásává növi ki magát az országban. A Ligeti Miklós által felvázolt szcenáriók rávilágítanak arra, hogy a hagyományos, lassú bírósági mechanizmusok nem lesznek elegendőek egy olyan, évtizedeken át épített politikai-gazdasági hálózat felszámolására, amely a jogalkotást és a lojalitást is a saját védelmére használta fel. A Tisza-kormány és az új hatósági vezetők sikeressége azon múlik majd, hogy képesek lesznek-e a törvényesség keretein belül, de innovatív jogi eszközökkel áttörni ezt a hallgatási és jogi védőfalat.