Hallottál már a vrajitoare romániai oláh cigányok alkotta boszorkánycsoportról? Lucia Sekerkova fotográfus négyéves projektben ismerteti meg velünk a mindennapjaikat.
Lucia Sekerkova fotográfus munkájában segítségre volt Ivana Susterová etnográfus, akik azt próbálták dokumentálni, hogyan szüremkedik be a modern világ a tradíciókat követő vrăjitoare (havasföldi roma) népcsoport körébe. A romániai olág cigányok egy boszorkánycsoportja ugyanis a közösségi médiában adják el és népszerűsítik magukat, valamint élő videóban tartanak rituálékat.

Mint ismert, az oláh cigányok vándorló népek voltak mindaddig, amíg a román kommunista rezsim be nem tiltotta a szabadon mozgást Európában. Így, mivel az országban kellett maradniuk, maradt a jólás, és az utóbbi időben igen nagy is lett a kereslet utánuk. (Nem, itt nem a tévés jóslásokra gondolunk!)
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]Számos tradíciós viselkedési normákkal rendelkezik a havasföldi roma csoport. Megvannak a maguk szabályaik és törvényeik. Azt hiszem, az embereknek ismerniük kellene őket és tisztelni, mielőtt ítélkeznének valami miatt[/perfectpullquote]
– mondta Lucia Sekerkova.
Fotókon a romák deportálása a hitleri Németországból
A német állam 1936-ban megalapította a Rasszhigiéniai és Népesedésbiológiai Kutatóhivatalt (Rassenhygienische und Bevölkerungsbiologische Forschungsstelle, az egészségügyi minisztérium L3 jelű igazgatósága). A Dr. Robert Ritter és asszisztense, Eva Justin által vezetett szerv azt a feladatot kapta, hogy végezzen mélyreható kutatást a „cigánykérdésben”, és szolgáltasson adatokat az elkészítendő „cigánytörvényhez”.
A fotográfus számos esetben azt próbálta lencse végre kapni, amikor például iPadet és a közösségi médiát használnak. Mint elmesélte, teljes mértékben lenyűgözte, mennyire jártasak a maguk népszerűsítésében, eladásában. Hozzátette, “különösen a közösségi médiában, mint a Facebook, tehetségesek”, otthonosen mozognak a felületen, “határozottan jobbak, mint én”.

Ivana Susterova etnográfus hasznos és fontos segítség volt Luciának, hiszen be kellett avatni valakinek az oláh cigányok mindennapi életének miliőjébe. Mint írja a Calvert Journal, a régi hagyományaikat megtartották, de haladniuk kellett a korral.

A projekt egyik fontos eleme volt az önkifejezés és az önmeghatározás, sokuk pedig számítástechnikai eszközökkel pózoltak, vagy épp szelfiztek egy-egy képhez. Ez fontos számukra, ugyanis az egész világon elérnek klienseket ezekkel az eszközökkel.
[perfectpullquote align=”left” bordertop=”false” cite=”” link=”” color=”” class=”” size=””]A képeknek művészileg feltűnő, komplex oldalát kellene megmutatnia a témának, reprodukálva a konkrét valóságot, de imbolyogva a feltételezett miszticizmus között és aközött, hogy mi van a kliensek számára ajánlva vagy a közösségi médiára szánt reklámnak. Gyakran váratlan és bizarr képet eredményez a megfigyelőknek[/perfectpullquote]
– zárta mondandóját Sekerkova.