Százhuszonöt éve, 1895. december 28-án tartották a francia Lumiére testvérek az első nyilvános filmvetítést Párizsban A munkaidő vége címmel, ezzel megkezdődött a mozi története.

A Lumiére testvérek előtt is próbálkoztak

Mozgókép készítésével már előttük is többen próbálkoztak. A francia Emile Reynaud 1892-ben praxinoszkóp néven szabadalmaztatott tükrös szerkezetével 12 kézzel festett képet vetített egy másodperc alatt, így a nézők már mozgó rajzfilmet láttak. A szintén francia Étienne Marey madárképek készítéséhez alkotta meg “fényképező puskáját”, de ez is csak néhány másodperces mozgófilmet vett fel. Az Amerikában dolgozó francia Louis Le Prince jött rá arra, hogy ha a képeket egy csíkra rögzíti, hosszú vetítési időt is elérhet, azaz eljutott a filmszalaghoz.

Lumiere Testverek Auguste Lumiere Louis Lumiere Testverek Elso Mozieloadas Filmvetites Parizs
A Lumiére Testvérek: Auguste És Louis / Fotó: Afp

Az amerikai Thomas Alva Edison kinetoszkópja lényegében kukucskáló doboz volt, amelyben 20 másodpercig lehetett egy henger palástjára felvitt képeket nagyítóval nézni. Egyik munkatársa egyesítette a filmet a szintén Edison által feltalált fonográffal: a “mozgókép megszólalt”. A feltaláló azonban egyszemélyes szórakozásnak tekintette a filmnézést, s elzárkózott a nyilvános vetítés gondolatától.

1895-ben szabadalmaztatták tanálmányukat

A kinetoszkóp párizsi bemutatóján ott volt a Lumiére testvérek apja is, aki hazavitt Lyonba egy ilyen szerkezetet fiainak, írja az IndieWire. August és Louis vetíteni szerették volna a képet, ennek érdekében megoldották, hogy a film szaggatottan mozogjon, s egy-egy kocka kétszer annyi ideig álljon a vetítőkapu előtt, mint ameddig a következő kocka a helyére ugrik. (A szem ekkor észleli a mozgást folyamatosnak.) A képeket ugyanazzal a kinematográfnak nevezett készülékkel vették fel és vetítették le, 16 kockát másodpercenként.

Kapcsolódó cikk

A fivérek 1895. február 13-án szabadalmaztatták találmányukat, az első filmvetítést 1895. március 22-én tartották a Nemzeti Ipart Támogató Társaság előtt.

Egyperces filmjük címe A munkaidő vége volt, amely távozó munkásokat ábrázolt.

1895. december 28-án már a párizsi Capucines sugárúton lévő Grand Café Indiai szalonjában fizető közönségnek, nyilvánosan mutatták be tíz filmjüket, ezek közül a Lelocsolt locsoló aratta a legnagyobb sikert. Az egy frank belépődíj mellett az első nap csupán 33 frank jött össze, ebből is 30 elment terembérletre. A következő három hétben már jóval nagyobb érdeklődés és jóval nagyobb bevétel mellett, naponta húsz előadással szórakoztatták az érdeklődőket.

Egy évben több mint 40 filmet forgattak le

Lumiére testvérek hétköznapi jeleneteket örökítettek meg: kártyázókat, egy dolgozó kovácsot, egy gyermek eltemetését.

Exiting the Factory (1895) - 1st Projected Film - LOUIS LUMIERE - La Sortie des Usines a Lyon

The 1st projected film, Workers Leaving The Lumière Factory in Lyon (also known as La Sortie des Usines Lumière à Lyon, Employees Leaving the Lumière Factory...

Csak 1896-ban több mint 40 filmet forgattak le.

Ők készítették az első tudósítást a francia fényképészeti társaság konferenciájáról és az első dokumentumfilmet, a lyoni tűzoltókról, valamint az első rövid burleszket. 1896-tól operatőröket küldtek a világ számos városába, ahol nemcsak forgattak, hanem vetítéseket is rendeztek. Ők készítették az első magyarországi filmfelvételt is a millennium alkalmával, de akkor ezt nem mutatták be, mert a képekről lemaradt az ünnepségeket megnyitó Ferenc József feje. A testvérek szolgáltatták az 1900-as párizsi világkiállítás egyik szenzációját is, amikor egy 21×16 méteres vászonra vetítettek.

Top sztorik a rovatból

Ez is érdekelhet