Gazdasági szükséghelyzet és az Alkotmánybíróság jogköre

A zárt ülés jegyzőkönyve szerint a miniszterek a jogi kontroll kizárásának lehetőségeit is számba vették. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter arról beszélt a kabinetnek, hogy megvizsgálták a „gazdasági szükséghelyzet” bevezetésének lehetőségét is.

Ezzel a rendkívüli jogi eszközzel elháríthatták volna a törvények alkotmánybírósági vizsgálatát, ám ezt végül politikailag nem tartották kivitelezhetőnek az alkotmány és a felfüggesztés fogalmak összekapcsolása miatt. A döntéshozók ehelyett a gazdasági tárgyú törvények alkotmánybírósági felülvizsgálatának szűkítését választották.

A kormányülésen rögzítették azt az elvi tételt is, hogy a járulékok ügyében ne lehessen országos népszavazást tartani. A politikai kommunikáció számára pedig kifejezett utasításként írták elő, hogy a végkielégítések megadóztatása maradjon a középpontban, miközben a felosztó-kirovó struktúra helyett bevezették a „munkafedezeti nyugdíjrendszer” megnevezést. A kabinet lépései mögött egy mintegy háromezer milliárd forintnyi vagyont érintő, átfogó pénzügyi elszámolás körvonalazódott.