Egyhangú parlamenti döntés szüntette meg a titkolózást

Kedd délelőtt a parlamenti képviselők 193 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül megszavazták a zárt körű tőkealapok szabályozásának szigorítását célzó T/816-os törvényjavaslatot. A jogszabály közvetlen célja, hogy megismerhetővé tegye a magántőkealapok és kockázati tőkealapok mögött álló magánszemélyeket.

A magántőkealapok konstrukciója az elmúlt másfél évtizedben a nagybefektetők egyik legkedveltebb eszköze volt, mivel úgy tett lehetővé sokmilliárdos tranzakciókat és állami források bevonását, hogy a végső haszonhúzók kiléte teljesen rejtve maradt a nyilvánosság előtt.

A szabályozás felülvizsgálatáról Magyarország Kormánya már korábban, május végén határozatot hozott, válaszul a transzparenciát és a pénzmosás elleni uniós elvárásokat érintő kritikákra.

A tárcák közötti egyeztetést követően a Pénzügyminisztérium arra vállalkozott, hogy kidolgozza az azonosítás jogi kereteit, biztosítva a rejtőzködő vagyonok nyomon követését.

Az előterjesztés hátterét a Pénzügyminisztérium úgy indokolta, hogy „Törvénymódosítást kezdeményez a kormány, hogy többet lehessen tudni, ki adott utasítást, és ki húz hasznot az ügyletekből és pénzáramlásokból a zártkörű befektetési alapok, köztük a magántőkealapok és kockázati tőkealapok esetében is.”

A névtelenség felszámolásához azonban egy évtizedek óta kikezdhetetlennek hitt pajzsot kellett áttörni. A parlamenti döntés közvetlenül az értékpapírtitok intézményét iktatta ki a tőkealapok mögül.