Az 1849-es magyar emigránsok kaliforniai aranylázban játszott szerepét vizsgálja a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Kalifornia aranya – Magyar “aranyásók” a Vadnyugaton címmel pénteken nyílt kamara-kiállítása.

Kaliforniában az első aranyrögöket 1848 januárjában találták meg, ez után néhány éven belül százezrek érkeztek a világ minden tájáról az ekkor még fejletlen, vad vidékre; köztük mintegy féltucatnyi 1848-as magyar honvédtiszt is – idézte fel a kiállítás pénteki megnyitóján Varga Benedek főigazgató.

Elképesztő Árpád-kori régészeti leletekre bukkantak Baja határában

A Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársa elmondta: a terület környéke már a hetvenes évek óta régészeti lelőhelynek tekinthető, az akkori feltárás során ugyanis a régészek egy avar kori temető maradványaira leltek. A mostani területen, Baja határában, az 51-es számú főút mellett zajló építkezésen, ahol a Mogyi-gyár készáruraktára és mázsarakodója épül, december óta dolgoznak a szakemberek.

Tóth Csaba kurátor hangsúlyozta: Wass Sámuel gróf és társai képzettségüknek és rátermettségüknek köszönhetően mindannyian megtalálták a szerencséjüket, és bankot, aranyfinomítót, sőt pénzverdét alapítottak.

Aranyásók / Kép: History

A látogatók a Wass-féle pénzverde érmeritkaságain, Wass Sámuel autográf levelén, valamint aranyásók és a korabeli Kalifornia fotóin keresztül fedezhetik fel a ’48-as magyar emigránsok történetét a kiállítás május 28-i zárásáig.